Piac



 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chat
Multi átlépő
Név:

Jelszó:



Időjárás
Beköszöntött a tél.
Az északabbra fekvő területeken, valamint a kontinens középső területeit is hó borítja. Kora reggel repkednek a mínuszok, ajánlott mindenkinek a meleg öltözék.
Friss postok
Paarthurnax Ar'tralmoon
Vas. Márc. 25, 2018 10:20 pm
írta: Paarthurnax Ar'tralmoon
Mocsár
Szomb. Márc. 24, 2018 12:12 am
írta: Cassiopeia Noir
Piac
Szer. Márc. 21, 2018 3:42 am
írta: Kressara Sheyal
Kereskedő
Szomb. Márc. 17, 2018 3:10 am
írta: Cassiopeia Noir
Liegrrys
Pént. Márc. 16, 2018 10:32 pm
írta: Admin
Mes'ard
Szomb. Feb. 03, 2018 6:43 pm
írta: Mes'ard
Kashir Rakkor
Szomb. Feb. 03, 2018 1:25 am
írta: Kashir Rakkor
Mocskos sikátor
Csüt. Feb. 01, 2018 5:12 am
írta: Admin
Avatarfoglalás
Szer. Jan. 24, 2018 11:50 pm
írta: Thessalia Shrezrein
Rabszolgapiac
Vas. Jan. 21, 2018 8:06 pm
írta: Tiberius Theunissen
Statisztika
Fajok
Vámpír
0 fő
3 fő
Vérfarkas
1 fő 1 fő
Ember 1 fő 1 fő
Félvér 0 fő 0 fő
Hibrid 2 fő 7 fő
Sárkány 1 fő
2 fő
Laochra 1 fő 2 fő
Hárpia 0 fő 0 fő
Összesen 6 fő 16 fő

Piac
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

 :: Világunk :: Folyóköz :: Damarel :: Belváros
Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next
TémanyitásTárgy: Re: Piac Szer. Márc. 21, 2018 3:42 am
Na pont ez volt az a téma, amit nem akartam a nyílt utcán megbeszélni, de ha már itt tartunk sehol se. Nem rám tartozik, hogy ezek kettten mi a frászt műveltek.
- Nem tartozik rám, hogy mit csináltatok Tiberiusszal, illetve miért történt az ami - szögeztem le nyomatékosan, mielőtt még belekezdett volna a részletekbe. a végét tudom, mert én kapartam össze. Többet nem kell tudnom. Nem érdekel, és így is van elég titok, amit tudok. Nem kell még egy.
- Megtörténik az ilyen. A tulajdona vagy. Azt tesz veled, amit ő akar. Ebbe se neked, se nekem nincs beleszólásom. ilyen a rabszolga élet. Nem mellesleg ágyasnak akar, nem sima rabszolgának - közöltem vele enyhén kioktatóan. Kezdett kicsit elegem lenni, hogy újabban mindenki azt hiszi, hogy ha épp lázadoznak a rendszer ellen, ami már évszázadok óta működik, akkor pont ők fogják megváltani a világot. Hát nagyon tévednek. Ennek ellenére, végül még is csak beleegyezően bólintottam.
- Ha Tiberius kérdezi, én nem tudok erről semmit.
Ezt követően nem vártam meg a hálálkodását, hanem elindultam haza. hogy mi lesz ebből otthon...


VÉGE

_________________
"Sírok, ha sírsz, ha ragyogsz, ragyogok
Néma barátod, rabszolgád vagyok,
Alázatos és bizalmas barát,
Aki nem kér semmit, csak néz és imád,
És nem akar lenni, csak általad,
Csak árnyéka annak, ami vagy."
avatar
Rabszolga
Felhasználó profiljának megtekintése
Hozzászólások száma : 28
IC reag : 23
Csatlakozás dátuma : 2018. Jan. 07.
Tartózkodási hely : Damarel
Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Piac Szer. Márc. 21, 2018 3:34 am
- De naaa! Légyszíí! Had vihessem őket haza! Esküszöm, hogy jó leszek, és nem dobálok el semmit, többé, ha megjelenik Tiberius! - Hadartam el egy szuszra - Ha már itt tartunk! Komolyan kérdezed? Te nem akarnál elmenni onnan, ahol megerőszakoltak? – Néztem rá kérdőn. – Szerinted szórakozásból menekülök Tiberius elől? Csak az ő életéért aggódtam, erre tessék, ez a hála! Szimplán azért, mert még véletlenül sem akarok bántani senkit! – Keseredett el a hangom a végére.

_________________
Ayarel
avatar
Rabszolga
Felhasználó profiljának megtekintése
Hozzászólások száma : 23
IC reag : 18
Csatlakozás dátuma : 2017. Dec. 02.
Tartózkodási hely : Damarel
Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Piac Szer. Márc. 21, 2018 3:13 am
Felsóhajtottam. Ezt most egyszerűen nem hiszem el.
- Nos, te magad mondtad, hogy nicns hova menni, egyáltalán miért jutott eszedbe a szökés? - néztem rá kérdőn. Nem értettem. De az ő dolga. A fejemet csóváltam - megint, mikor kifejtette, hogy tett szert a három korcsra. S bár Tiberius szokása mindenkit befogadni, ez szerintem nem fog állni a kutyákra. Sőt, biztos vagyok abban, hogy nem fog neki tetszeni, ha ezt megtudja.
- Nem hozhatod őket haza. Sajnálom - mondtam végül. Nekem az a feladatom hogy rendet tartsak, ebbe pedig nem fér bele a három kutya.

_________________
"Sírok, ha sírsz, ha ragyogsz, ragyogok
Néma barátod, rabszolgád vagyok,
Alázatos és bizalmas barát,
Aki nem kér semmit, csak néz és imád,
És nem akar lenni, csak általad,
Csak árnyéka annak, ami vagy."
avatar
Rabszolga
Felhasználó profiljának megtekintése
Hozzászólások száma : 28
IC reag : 23
Csatlakozás dátuma : 2018. Jan. 07.
Tartózkodási hely : Damarel
Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Piac Szer. Márc. 21, 2018 3:06 am
- Egyáltalán nem viccelek! – jelentettem ki határozottan, majd sóhajtottam egy nagyot. – Nézd… Amikor leléptem első szándékból megszökni akartam, útközben végül is arra jutottam, hogy nincs hová mennem. Visszafelé találkoztam velük. - Itt egy szuszra elmeséltem mi történt, majd egy nagy levegőt véve, s azt visszatartva meredten, és könyörgőn bámultam Cressara-ra, reménykedve egy kedvező válaszban. Már ezalatt a kis idő alatt is nagyon megszerettem a kis szőrgombócokat, meghasadna a szívem, ha meg kellene válnom tőlük. Amúgy is, ha már itt maradok, legalább legyen egy kis örömem is benne, nem?

_________________
Ayarel
avatar
Rabszolga
Felhasználó profiljának megtekintése
Hozzászólások száma : 23
IC reag : 18
Csatlakozás dátuma : 2017. Dec. 02.
Tartózkodási hely : Damarel
Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Piac Szer. Márc. 21, 2018 2:32 am
- Winsy, Assam és Philip...? - ismételtem utána lassan. - Hogy mit fog csinálni? - Azt hiszem rosszul hallottam. Mintha azt mondta volna, hogy meg akarja tartani. Remélem csak viccel.
- Remélem csak viccelsz - közöltem vele hitetlenkedve, még mindig nem magamhoz térve a sokkból, amit a lány okozott. - Nem húztad ki így is eléggé a gyufát? Most még három bolhás korcsot is be akarsz cipelni a házba? - sziszegtem felé halkan a piac forgatagában. - Így se dolgozol normálisan... És még is mi a fenét akarsz velük kezdeni? - kérdeztem ingerülten. Azt hiszem a guta fog megütni, előbb Alaesia, most Ayarel, akkor még Fairlith-ről ne is beszéljünk. Szerintem Tiberius ki akar nyírni, hogy ezt a három lányt rám szabadította.

_________________
"Sírok, ha sírsz, ha ragyogsz, ragyogok
Néma barátod, rabszolgád vagyok,
Alázatos és bizalmas barát,
Aki nem kér semmit, csak néz és imád,
És nem akar lenni, csak általad,
Csak árnyéka annak, ami vagy."
avatar
Rabszolga
Felhasználó profiljának megtekintése
Hozzászólások száma : 28
IC reag : 23
Csatlakozás dátuma : 2018. Jan. 07.
Tartózkodási hely : Damarel
Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Piac Szer. Márc. 21, 2018 2:26 am
- Nos, márpedig Winsy, Assam, és Phillip mától velem fog lakni!- Jelentettem ki határozottan. – Aki bántani meri őket, annak… annak… nem is tudom, mit csinálok vele, de az biztos, hogy nem lesz jó nekik! – Nem is tudom, hogy jutott eszébe, hogy megenni hoztam őket! - A kiskutyák nem enni, hanem dögönyözni valók! Nekem kellenek ezek a kiskutyák! Nem hagyhatom sorsukra őket, miután rám bízták őket! Egyszerűen nem tehetem, értsd meg! – Fogtam könyörgőre a dolgot, és hatalmas, kiskutyaszemeket meresztettem a nőre. Az ilyesmi általában beválik, nem?

_________________
Ayarel
avatar
Rabszolga
Felhasználó profiljának megtekintése
Hozzászólások száma : 23
IC reag : 18
Csatlakozás dátuma : 2017. Dec. 02.
Tartózkodási hely : Damarel
Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Piac Vas. Feb. 25, 2018 4:32 pm
Örültem, hogy viszonylag könnyedén és gyorsan eltudunk mindent intézni, amit kellett. A problémám az volt, hogy féltem, hogy netán valamit kihagytam, és nem vettem meg, vagy rendeltem meg. Bevallom őszintén, nincs kedvem felügyelet nélkül hagyni a házat. Hiszen elég volt a múltkori is félre pillantanom, és Alaesia - pedig azt hittem, megszokta az itteni életet, micsoda felfordulást csinált. Igen, ha már a hibrid lány... Elindultam egy patikába, hogy némi gyógyfüvet és kötszert vegyek a sebeinek. Orvos egyelőre nem látta, de az alapvető ellátást megkapja. Azért bármennyire is bünteti Tiberius meghalni nem fogja hagyni.
- Jó napot! - léptem be a hangulatos kis patikába, majd miután körbe néztem, meg is találtam a nekem kellő dolgokat.
A tény, hogy valamit elhagytam, vagy valakit, akkor tűnt fel, mikor az emlegetett személy már visszafele jött, három kutyával a kezei között.
Bármennyire is szánalmas, az első érzelem a megkönnyebbülés volt. Megkönnyebbültem, hogy Ayarel visszajött. Nem tudom, hogy hogyan magyaráztam volna meg Tiberiusnak, hogy, hát... mindent vettem, de útközben elhagytam a leendő ágyasát. Elég erős a gyanúm afelől, hogy rövid úton Alaesia mellett találnám magam a falon.
- A kutyák túl rágósak. Nem tudom minek hoztad, de ezek még kicsik, így nincs is rajtuk elég hús, hogy megegyük. Plusz nem megyünk csődbe Alaesia miatt, így nem kell kutyahúsra kényszerülni - mondtam ki a második dolgot, ami eszembe jutott az állatok láttán. Másra nem tudtam, nem akartam gondolni. Elvégre ő sem gondolhatja komolyan, hogy megtartja, ugye?

_________________
"Sírok, ha sírsz, ha ragyogsz, ragyogok
Néma barátod, rabszolgád vagyok,
Alázatos és bizalmas barát,
Aki nem kér semmit, csak néz és imád,
És nem akar lenni, csak általad,
Csak árnyéka annak, ami vagy."
avatar
Rabszolga
Felhasználó profiljának megtekintése
Hozzászólások száma : 28
IC reag : 23
Csatlakozás dátuma : 2018. Jan. 07.
Tartózkodási hely : Damarel
Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Piac Vas. Feb. 25, 2018 3:00 am
-Persze, hogy persze. – felelem, hiszen nyilvánvaló, hogy ha már lehetőségem van válogatni, mindent összeszedek, amire csak szükségem van.
Miután Clara felíratta a dolgokat, villámgyorsan leléceltünk, és elkezdtünk körbe-körbe vágtázni a piacon, minden lehetséges helyet útba ejtve, ahol csak vásárolni lehet. Közben, próbáltam észrevétlen lemaradni a nőtől, aki ezt, szerencsémre nem vette észre. Feltűnés mentesen, nyugodt tempóban próbáltam a piac széléig eljutni, amikor apró, kicsi, tüneményes, óriásmancsú kutyusokon akadt meg a szemem, egy félreeső kis bódénál. Pontosan három kiskutyuson. Elég soványkának tűntek, meg kissé ápolatlannak. Mintha az, aki eladná Őket, egyáltalán nem, vagy csak alig-alig törődne velük. Nem bírtam ki, muszáj volt odamennem, és agyonszeretgetni az mindhármat. Ha már rajtam van ez az idióta karkötő, akkor isten a tanúm, kihasználom! A nagy szerelem közepette odalép hozzám igencsak bosszús arckifejezéssel egy idősebb férfi, gondolom az eladó – na, végre valaki, aki érdeklődik ezek után a haszontalan, büdös korcsok után – sercint egyet, majd kiköp – remélem, te leány, megszabadítasz ezektől, csak a bosszúság van velük! – már mondtam volna neki, hogy sajnos nincs pénzem, mire oda böffentette – Akár ingyen is odaadom őket, csak tüntesd el a szemeim elől ezeket a büdös korcsokat. Ha még egyszer meglátom, hogy Aurelius rusnya dögje az én drága Arabellám körül ólálkodik, esküszöm! Ne legyen a nevem Marcus, ha nem vágom el a torkát annak az aberrált idiótának! – Ordított már a végén. Én meg fogtam magam, levettem a nyakláncomat, amit még nevelőanyáméktól kaptam, s hasogató szívvel bár, de a férfi felé nyújtottam: - Nagyon sajnálom uram, de csupán ennyi vagyonom van. Ha önnek ez megfelelő ellenszolgáltatás a kiskutyákért, kérem, fogadja el! – Kértem, s reméltem, nem fog dührohamot kapni.
Legnagyobb meglepetésemre az öreg csak elmosolyodott, és annyit szólt: - Kislány! Tedd csak el azt a függőt, hát mit kezdenék vele? Nem való az ilyen öregembernek, mint én! Vidd csak a kutyákat, ha akarod. Nekem már az is megfelelő ellenszolgáltatás. – Elmosolyodtam én is, a nyakláncot visszaraktam a nyakamba, majd odaléptem az öreghez, és egy: - Köszönöm Marcus – Mellett, adtam egy nagy, cuppanós puszit az arcára, majd miközben az öreg ábrándos arccal az arcát fogta ámultan, felkaptam a kutyákat, és a hirtelen fordulattól mámorosan elindultam visszafelé, Clarához. Olybá tűnik, ma mégsem lesz szökés. Vigyorodtam el magamban.

_________________
Ayarel
avatar
Rabszolga
Felhasználó profiljának megtekintése
Hozzászólások száma : 23
IC reag : 18
Csatlakozás dátuma : 2017. Dec. 02.
Tartózkodási hely : Damarel
Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Piac Vas. Feb. 25, 2018 1:48 am
Fél szemmel figyeltem ahogy Ayarel a ruhákat válogatja.
- Mindent választottál? - kérdeztem, s ezzel a fehérneműre céloztam. Remélem, hogy igen, mert nem fogok vele állandóan a boltokba járkálni. használja ki.
- Rendben - mondtam, miután átadott egy kupacnyi ruhát. - Akkor elvisszük - majd az eladóhoz fordultam. - Kérem, írja Theunissen úr számlájához.
- Rendben mehetünk - mondtam Ayarelnek, majd lehetőséget sem hagyva neki a vitatkozásra, már mentem is ki a boltból. Ezt követően sorra bejártuk azokat a boltokat, amik a listámon voltak, majd mikor készen voltam a  bevásárlással, a szőke lány felé fordultam.
- Szükséged van még valamire?

_________________
"Sírok, ha sírsz, ha ragyogsz, ragyogok
Néma barátod, rabszolgád vagyok,
Alázatos és bizalmas barát,
Aki nem kér semmit, csak néz és imád,
És nem akar lenni, csak általad,
Csak árnyéka annak, ami vagy."
avatar
Rabszolga
Felhasználó profiljának megtekintése
Hozzászólások száma : 28
IC reag : 23
Csatlakozás dátuma : 2018. Jan. 07.
Tartózkodási hely : Damarel
Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Piac Vas. Feb. 25, 2018 1:27 am
Amíg Clara a különféle rendelésekkel volt elfoglalva, én kihasználtam az alkalmat, és körülnéztem a kis butikban. Meg kell valljam, nem igazán izgatnak a szebbnél szebb ruhaköltemények, de azért néhány kényelmesebb, kevésbé impozáns, inkább praktikus darabon akadt meg a szemem. Általában nem szokásom másokkal vetetni ruhát magamnak, de most, főleg a múltkori incidens után, azt hiszem, igencsak rám fér a kárpótlás. Mellesleg ezek a ruhák nemcsak munkához, hanem egy esetleges szökéshez, és az azt követő vadonbeli élethez is ideálisak lesznek. Úgyhogy halkan, kissé zavarban, de végül Clarához léptem. – Ezeket szeretném, ha lehet – szóltam halkan, majd a ruhákat a lány felé nyújtottam.

_________________
Ayarel
avatar
Rabszolga
Felhasználó profiljának megtekintése
Hozzászólások száma : 23
IC reag : 18
Csatlakozás dátuma : 2017. Dec. 02.
Tartózkodási hely : Damarel
Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Piac Pént. Feb. 23, 2018 1:09 am
Beléptem a hangulatos kis üzletbe és már is megakadt a szemem néhány anyagon és már kész, konfekció darabon.
- Jó reggelt! - köszöntem. - Válogass kedvedre - fordultam a  szőke lányhoz. Nem kerülte el a figyelmemet, hogy szívesebben tartana a tömeggel, hogy elfedjék előlem és lelépjen. A gond az, vagy inkább nevezzük előre látásnak, hogy Tiberius azóta se tette vissza rám a karkötőt, szóval bármikor alakot tudtam volna váltani és elkapni.
- Akkor ennyi lenne, valamint még szeretnék megrendelni... - és bőszen soroltam mi minden kell még. Igen, volt egy kis listám, és pipálgattam, ami meg volt. És ez még csak a szabó és a ruhák voltak!

_________________
"Sírok, ha sírsz, ha ragyogsz, ragyogok
Néma barátod, rabszolgád vagyok,
Alázatos és bizalmas barát,
Aki nem kér semmit, csak néz és imád,
És nem akar lenni, csak általad,
Csak árnyéka annak, ami vagy."
avatar
Rabszolga
Felhasználó profiljának megtekintése
Hozzászólások száma : 28
IC reag : 23
Csatlakozás dátuma : 2018. Jan. 07.
Tartózkodási hely : Damarel
Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Piac Pént. Feb. 23, 2018 1:01 am
A kora reggeli ebéd előkészületeimet Clara szakította félbe, mikor is vásárolni hívott, hogy pótoljuk az odaveszett hútokat. Mit ne mondjak, nekem is felforrt a történtektől az agyvizem, még akkor is, ha mostanában nem sok hasznomat látják. Pedig próbálkozok, tényleg. Mindenesetre vele tartottam.
Annyi ember van itt, hogy… sok na. Nem vagyok én ennyi emberhez hozzászokva, úgyhogy magamat kissé összehúzva, gyanakvó tekinteteket vetve mindenkire, aki túlságosan közel jön, lépkedtem Clara mellett. Nem akartam, hogy hozzám érjenek. Lehet, hogy Mister Zaklató-Erőszakoló-Szemétláda nem halt bele abba, hogy hozzámért, de lehet, hogy csak neki van valamilyen fura aberrációja, nem akarom mások életét kockáztatni. Clara egy intéssel a szabó felé terelt tovább. Közben át-átfutott a fejemen a gondolat, hogy nekem is futnom kéne, nem csak a gondolataimnak. Elvileg ez egy tök jó alkalom nem? Nem kéne kihasználnom?
Miközben ezen járt az agyam, engedelmesen követtem a nőt.

_________________
Ayarel
avatar
Rabszolga
Felhasználó profiljának megtekintése
Hozzászólások száma : 23
IC reag : 18
Csatlakozás dátuma : 2017. Dec. 02.
Tartózkodási hely : Damarel
Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Piac Csüt. Feb. 22, 2018 11:25 pm
Új játék - Ayarel


Végre sikerült Ayarel-re is időt szakítanom, Alesia és Fairlith mellett. Hogy mit gondolt Tiberius, hogy ez utóbbit is ideengedte, hát nem tudom. De egy szorgos kéz mindig jól jön és egyelőre több hajlandóságot mutat krumplit pucolni, mint Alaesia.
- Gyere Ayarel - intettem a lánynak, amikor már a piacon voltunk. Reggel jöttünk, így pezseg az élet. - Vennünk kell pár ruhát. Gondolom neked is kell, szóval gyerünk - mutattam egy szabászatra és célirányos elindultam oda.

_________________
"Sírok, ha sírsz, ha ragyogsz, ragyogok
Néma barátod, rabszolgád vagyok,
Alázatos és bizalmas barát,
Aki nem kér semmit, csak néz és imád,
És nem akar lenni, csak általad,
Csak árnyéka annak, ami vagy."
avatar
Rabszolga
Felhasználó profiljának megtekintése
Hozzászólások száma : 28
IC reag : 23
Csatlakozás dátuma : 2018. Jan. 07.
Tartózkodási hely : Damarel
Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Piac Pént. Dec. 15, 2017 1:37 am
Elysea sokáig nem szólt semmit, hiába szólongattam, már tényleg ott tartottam hogy erőszakosabban lépek fel hogy kizökkentsem, de ekkor kinyitotta a száját.
- Elhiszed hogy nehezemre esik elhinni? - fintorodtam el. Még mindig reszketett, teljesen lesápadt, a lábán alig állt, mégis húzódott volna el. Tényleg nehezen fogadja a kedveskedést annyi szent.
Alig tudott még beszélni is, a torka elszorult, féligmeddig lenyelte a szavakat, egyértelműen még mindig sokkban volt, de ő adta a jó rabszolgát. Már-már azt hinném majdnem annyi akaratereje van mint a levágott kéz tulajdonosának...
- Elysea, nem kell hősködnöd. Mindenkinek vannak gyenge pillanatai. Egyik szolgámtól sem várom el hogy a maximumot nyújtsa ha nem képes rá. - néztem rá miközben tovább bicegtünk az utcán.
A következő mondatom után szinte tiltakozása jeléül is, teljesen elhúzódott. Viszont megállt a lábán, így nem nyúltam utána. A felesleges pátyolgatás csak ront a helyzeten.
- Én is az vagyok, és önként fojtom el. Sőt, az istenért, sárkány létemre repülni se tudok, nincs mivel! Ennél még az is jobb ha sose változtál át, vagy ha félsz a vértől. - horkantam fel kissé gúnyosan. - Örülj neki. Szerencséd van. A félsárkányokba nem sokan kötnek bele mert félnek az erejüktől. És akkor téged a sors se ver azzal a... - elharaptam a mondatot. Sok volt a hallgatózó fül. Nem kell tudniuk min megyek keresztül minden alkalommal mikor el kell fojtanom. Nem hihetnek gyengének, ahhoz még nem elég stabil a helyzetem a ranglétrán.
Folytatni akarta a vásárlást, engedelmesen fejet hajtott, én pedig a fejére tettem a kezem.
- Erős vagy. Meglepsz. Ez jó. - mondtam, majdnem elmosolyodva, azután továbbindultam. Megköszönte. Ezen viszont tényleg elmosolyodtam, és hátranéztem rá.
- Törődök a tulajdonommal. Nem azért vásároltalak meg titeket hogy lelki roncs legyen belőletek. Nem lehet egy rabszolgát teljesen tárgyként kezelni mert hamar elvész belőle a szikra. Nem minden a gazda elégedettsége, ezt jó ha tudod. Ha a rabszolga nem elégedett... Annak ilyesmi a vége. - utaltam vissza az eseményekre.
Ahogy sétáltam vissza a piac központjába, eltűnődtem, vajon min járhatott ilyen sokáig az esze amíg szólongattam. Mert egyértelműen járt valamin, hisz úgy el volt veszve, észre se vette hogy kérdeztem.
- Mi járt az eszedben korábban, Elysea? - fordultam hát oda hozzá. - Az imént, mikor már azt hittem megnémultál a sokktól... - tettem hozzá a pontosság kedvéért. A bevásárlást kérdezősködésem közben elintéztem, úgy gondoltam Tiberius értesítése még ráér amíg hazapakolok, mindent elrendezek otthon, majd utána jelzem neki a fejleményeket... Mindenesetre az idő alatt sikerült kicsit újdonsült szolgám fejébe látnom, aminek örültem. A boldog szolga a jó szolga.

VÉGE

_________________
avatar
Felhasználó profiljának megtekintése
Hozzászólások száma : 41
IC reag : 38
Csatlakozás dátuma : 2017. Nov. 09.
Tartózkodási hely : Damarel
Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Piac Csüt. Dec. 14, 2017 3:55 pm
Azerion odajött hozzám, de szégyenemre szinte észre se vettem. Már égett a szemem, mert elfelejtettem pislogni is jóformán.
Csak egy alig látható bólintás-féleség jött össze. De egyértelmű, hogy nem volt minden rendben. Őszintén szólva nem csak a vér látványa viselt meg, de a világnézetem is megrengett. Razaknál láttam már sokféle szolgát, de sosem láttam hogy ennyire szörnyű lenne rabszolgának lenni, hogy valaki képes legyen a saját karját levágni, csak hogy szabadulhasson. Most mégjobban éreztem, mennyire burokban nőttem fel. Mindig azt tanította nekem, hogy ha jól csinálom a dolgom, nem lesz rossz életem és inkább dolgozzak keményen egy gazda parancsaitkövetve, mintsem egyedül, minden segítség nélkül tengessem életem valahol az utcán, mert oda kerülök, ha nem valaki házába dolgozni.
Drag viszont inkább ezt választotta, és még meg is csonkította magát emiatt. Ennyire rossz lenne talán rabszolgának lenni? És én rossz vagyok, amiért nem gyűlölöm az életem?
Nem vagyok több talán, mint egy háziasított vadállat aki annyira hozzászokott béklyóihoz, hogy elfelejti hogy ketrecbe van zárva?
Idő közben elértek hozzám Azerion szavai. Felkaptam a fejem és megtöröltem a szemeimet. Néhány sikertelen próbálkozás után sikerült végre kinyögnöm valamit.
-Sajnálom uram...Jól...jól vagyok.-Remegett a hangom, de a lábam mégjobban. El akartam húzódni tőle, elvégre nem méltó hozzá hogy engem támogasson, nem akartam hogy lenézzék emiatt vagy hasonló. Viszont tudtam hogy nem tartanak meg a lábaim, ha így teszek.
-Tudok dolgnozni... Nn..nincs rá szükség gazdám. Kérlek ne aggódj miattam csak...-elrévedtem pár pillanatra, majdhogynem el is felejtettem hogy éppen mentegetőztem.
-Sajnálom..-fejeztem be mert nem tudtam hol tartottam. Aztán újra ránéztem és végre sikerült megtartanom saját magamat, így elhúzódtam tőle.
-Nem lehetek sárkány...Soha nem voltam az, sosem...változtam át. Ha sárkány lennék nem lennék rosszul a....-vér, Ely...vér! Mély levegőt vettem és egy pillanatra összeszorítottam a szemem, mintha azzal el tudnám hessegetni az előttem lebegő látványt-...vér látványától...uram.-kifújtam a levegőt. Egész jól sikerült összeszednem magamat mostanra, bár kétlem, hogy a szín visszajött volna belém, enni pedig nem volt pofám.
-Kérlek, folytassuk a vásárlást gazdám. Elnézést hogy így viselkedtem. Jól vagyok. Tényleg...-mondtam illedelmesen, és lehajtottam a fejem amíg kipottyant a-remélhetőleg-utolsó könnycseppem.
-Köszönöm az aggodalmad uram.-ezt őszintén mondtam. Jól esett.
Vendég
Vendég
Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Piac Csüt. Dec. 14, 2017 3:07 pm
Ely egyre rosszabbul nézett ki, odaléptem hozzá. Nem mondom hogy nem aggódtam, most kapom meg a lehető legjobb pótlékot és rögtön veszítsem is el? Na még mit nem.
- Elysea... Minden rendben? - kérdeztem ahogy a vállára tettem a kezem.
Őszintén, kicsit összeszorítja a gyomrom a rosszullévő rabszolgák látványa. Nem ok nélkül, még ha nem is összehasonlítható a kettő. Intettem az egyik árusnak aki azonnal odarohant hozzám egy édes gyümölccsel meg egy vizespalackkal.
- Egyél valamit, és menjünk arrébb, nem akarom hogy elfeküdj itt nekem. - átkaroltam a vállát és úgy fordítottam el a vértócsa mellől, kicsit arrébb sétáltam vele. Már attól jobban lesz talán ha nem emlékezteti a vérfolt arra hogy mi is történt itt.
- Tényleg ez az első hogy ilyesmit láttál? Vért láttál már? - kérdezgettem.
Azért bevallom, vicces a szituáció, az előbb még kész voltam kitekerni Dragratta nyakát most meg Elyseát pátyolgatom... Szép vagy, Azerion, le se tagadhatnád hogy a rabszolgák a gyenge pontjaid.
- Siessünk haza? Vagy van még benned annyi életkedv hogy vásároljunk pár dolgot? Otthon felmentelek a szolgálat alól, Friawinn majd a kezébe veszi az irányítást, kirendelek rád valakit hogy figyeljenek oda rád, nem szeretném ha ez most maradandót okozott volna. - néztem rá, és az arcát fürkésztem. Egyértelmű sokk, könnyes szem, szinte alig vesz levegőt, csoda hogy még nem hányta össze magát vagy ájult el...
- Fria szerint is sárkány az egyik feled. - jegyeztem meg végül, közben egy pillanatra sem engedtem el a vállát, ha összecsuklik legalább el tudom kapni. Dragratta is alátámasztotta az elméletem, két forrásból már bizton merem állítani hogy Elysea félig sárkány, de akkor ő még jól is járt. Ezekszerint benne soha nem kelt fel az a bestia. Bár bennem se lenne... Ellenben erős volt bennem a gyanú elvégre a sárkányom csak más sárkányokra reagál erősebben, érthető reakció. Viszont egyet kell értenem Elyvel, nehéz elhinni hogy benne is ott bujkál ez a fenevad... Nem is nagyon akarok erre gondolni, az előző majdnem-harc miatt megint érzem a jelenlétét, nem akarom ilyesmikkel még jobban felpiszkálni. Nincs rá szükségem. Végre lehiggadt, nem akarok ezzel foglalkozni megint napokig...
Figyelmem újra a szédelgő rabszolga fele fordítottam. Remélem azért összeszedi magát, még nem vettem neki ajándékot jutalom gyanánt... Ehelyett talán egy életre szóló traumát kapott. Remek!

_________________
avatar
Felhasználó profiljának megtekintése
Hozzászólások száma : 41
IC reag : 38
Csatlakozás dátuma : 2017. Nov. 09.
Tartózkodási hely : Damarel
Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Piac Csüt. Dec. 14, 2017 10:28 am
Dragratta elkezdett beszédet tartani, én pedig még el is képedtem volna kitartásán, ha nem mindig a földön heverő kezet fixíroztam volna tágranyílt szemekkel. Összeszoritott fogakkal bírtam csak ki hogy el ne hányjam magamat. Csak mikor hozzám szólt voltam képes felemelni a fejem és elszakítani a tekintetem a véres végtagtól.
-n...nem....nem-ráztam hevesen a fejemet.
-nem vagyok sárkány. Tévedsz Drag..-nyöszörögtem nagyot nyelve. Ha egy sárkány vérszomjas, ha egy vadászat során ilyeneket kell látnom hát nem vagyok sárkány. Sosem voltam. Nem érzem magam annak és a vér látványától hánynom kell. Nem vagyok sárkány.
Majdnem elnevettem magam amikor azt mondta, vigyázzak Azerionra. Persze nem voltam éppen vidám kedvembem így a nevetés csak gondolatban maradt meg.
-mégis hogy védjem meg én? Még magamat sem tudom-néztem rá megrökönyödve.
-miért nem futsz még? Menj már!-suttogtam. Fel se tűnt hogy pityergek. Lehet hogy kicsit sokkot kaphattam. Egy egészen kicsit....
Drag elfutott. A tény, hogy Azerion így elengedte talán jobban meglepett mint az hogy Tiberius kiengedte őt piacozni.
A gyomrom még egyet fordult amikor gazdám felvette a földről a kézfejet. Csak remélni tudtam hogy nem kapja el őt senki, hiszen rengetegen látták mi történt és sokaknak fájt a foga a gazdagyilkosra.
Nekem viszont az élet megy tovább. Igyekeztem összeszedni magam, de még mindig nem birtaü kiverni a fejemböl sem a vér látványát, mely az egyetlen bizonyitéka volt mostanra annak hogy Dragratta itt járt egyáltalán, na meg a hang amint...amint leszakad a kéz és...leesik....
Hányni fogok.
Vendég
Vendég
Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Piac Csüt. Dec. 14, 2017 1:39 am
Bekötötte a kezét, bennem meg megfordult hogy segítek neki. Ekkor odalépett, és a kezembe nyomta a felvett, vérrel szennyezett karperecet.
Tényleg szóhoz sem jutottam, pedig ekkor Elyvel is beszélt pár szót. Rég futnia kéne de még képes mindkettőnkhöz pár szót szólni. Ez az akaraterő valami eszméletlen, pedig az arca mostanra közelít Ely hajának színéhez.
- Átadom az üzeneted. - bólintottam végül. A rabszolgatartó bennem most egyértelműen megtört, ez a régi gladiátorénem elismerő hangja volt. - Most pedig menj, tűnj el a városból, tűnj el a környékéről is, és tégy egy szívességet, soha ne gyere vissza! - kiáltottam utána. Nem kapom el. Egy kóbor macskát már visszahoztam, és több nyűg volt vele eddig mint hasznom. Még egy macskával nem játszom el ugyanezt. És különben is... Úgy érzem, valahol megérdemli. Melyik rabszolga csonkítaná meg magát csak hogy szabaduljon?
Mostanra tényleg biztos voltam benne hogy a gladiátor beszél belőlem...
Szédelegve futott, de gyorsan, gondolkodás nélkül. A tömegből ittmaradók is csak lestek utána, értetlenül állva az események előtt. Én előreléptem és felvettem a levágott kézfejet is a földről, ráhúztam a karkötőt, és kértem egy nagyobb bőrerszényt a közelben bámészkodók valamelyikétől. Abba belesüllyesztettem.
- Tiberius nem fog örülni, de tanulópénznek megteszi. Legközelebb majd hallgat a tanácsokra... - ráncoltam a homlokom miközben elcsomagoltam az ereklyét.
Valóban nem volt eszénél mikor képes volt kiereszteni ezt a hibridet a kezei közül. Vagy akkor sem mikor úgy döntött, megveszi, és azt hiszi a karperece majd visszatartja. És lám, sok erszénnyi pénz és a padlója bánta a dolgokat.
Körbenéztem, a tömeg oszolni kezdett, már jóformán csak a földön sötét szájként tátongó vérfolt jelezte hogy itt történt valami.
Elysea viszont ránézésre nagyon nem volt valami jól, szerencsétlen, Razak ennyire vigyázott volna rá hogy még ilyesmit sem látott? Én sem számítottam rá hogy ma levágott testrészekkel fog szembekerülni, de Damarelben az ember sosem lehet biztos a dolgában!

_________________
avatar
Felhasználó profiljának megtekintése
Hozzászólások száma : 41
IC reag : 38
Csatlakozás dátuma : 2017. Nov. 09.
Tartózkodási hely : Damarel
Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Piac Csüt. Dec. 14, 2017 1:28 am
Hatásos volt. A tömeg jó része eltűnt, én pedig a fogaim között szívtam be a levegőt, igyekeztem nem üvölteni, nem életem legkellemesebb élménye az tuti. A vérveszteséggel viszont érzéketlenség is jár, a fájdalom hamarosan zsibbadássá, lüktetéssé vált, ezzel már elbírtam amíg letéptem a ruhám alját és rögtönöztem egy szorítókötést. Sok vér, túl sok. Nemjó. Már rég regenerálódnom kéne... Illetve, érzem hogy csinálja, de baromi lassan és ez nagyon nem jó.
Lehajoltam a csurom vér karkötőért, és Azerion kezébe adtam. Majdnem a tátott szájába hogy kopogtatót csináljak belőle de ennyire én se vagyok elvetemült.
- Szóval üdvözlöm. Reménykedjen hogy nem fogom meglátogatni. Reménykedjen benne hogy el fogom felejteni. Reménykedjen, hogy el tud bújni, mert esküszöm, egy szép napon ha eléggé meguntam már a tétlenséget, le fogom vadászni bárhol is legyen. Nem fogom megölni, kínozni fogom, lassan, apránként. Készüljön fel, és folyamatosan rettegjen, mert bármikor eljöhet érte a Gazdagyilkos. Egyelőre viszont az én életem a fontosabb. - húztam ki magam Azerion előtt, és elléptem tőle, oda Elyhez aki szemmel láthatóan most először lát talán vért is.
- Semmi gond. Sárkány vagy, kislány, fogadd el. Az első vadászatod sem lesz szebb. - vigyorogtam rá, de mostanra durva mértékben szédültem. - Vigyázz a gazdádra, Hópihe. Sok rosszakarója van ebben a városban. - néztem Azerionra, majd kissé botladozva futásnak eredtem. Senki sem állított meg. Ezek után meg is érdemlem...
Átfutottam az utcát. Futottam, szabadon! Egy húsokat sütő árus izzó szenekkel teli tálába belenyomtam a kézcsonkot, hogy beégjen a seb, ne vesszek több vért, menet közben loptam pár lédús gyümölcsöt, kell a cukor, kell a víz... Érdekes módon ahogy távolodtam tőlük, úgy éreztem magam egyre jobban, éreztem hogy gyógyulni kezdtem, éreztem hogy újra élek. Újra szabad vagyok...
Ismét megpróbálkoztam az átváltozással, ezúttal sokkal több sikerrel. Patkánnyá váltam és kirohantam az eszement őrség mellett, ki a városkapun, ki a nagyvilágba. A nagyvilág előtt azonban tettem egy is kitérőt a tartalékaim fele, és nagy örömmel nyugtáztam hogy senki sem bolygatta a helyet. Bevackoltam magam a romos házban előre elkészített rongyokkal, szőrmékkel teli fészekre hajazó ágyszerűségbe, előrámoltam azt a rengeteg szárított húst, aszalt gyümölcsöt, és teliettem magam. Még nem válhattam sárkánnyá, túl feltűnő, de ha kipihentem magam és újra visszatér az erőm, csak azzal fogom tudni ezt a rengeteg kincset elvinni innen.
Olyan rég szárnyaltam már, el se hiszem...
Szabad vagyok. Már nem vagyok Gazdagyilkos, már nem vagyok senki tulajdona.
Dragratta Sirrush Zefirov vagyok. Vad sárkány.
A magam ura.
avatar
Felhasználó profiljának megtekintése
Hozzászólások száma : 33
IC reag : 24
Csatlakozás dátuma : 2017. Oct. 22.
Tartózkodási hely : Szabadon
Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Piac Csüt. Dec. 14, 2017 1:08 am
Meghökkenve vettem el a kezemet mikor röhögni kezdett. Összeráncolt szemöldökkel ráztam meg a fejem.
-nem....nem akarod...?-néztem rá majd gazdámra tanácstalanul. Hiszen ő is azt hitte, nem én értettem félre.
-hiszen ráfogtad a..kést...ha nem akkor mire?..-kapkodtam a fejem. Esküszöm én nem megsérteni akartam, vagy alábecsülni. Csak ezt szűrtem le a tetteiből...
Ekkor elmondta hogy Tiberius engedte el és tudod mit? Most már el is hittem. Nem értettem, de elhittem. Hiszen miért ragaszkodna még mindig ehhez ha tudja hogy Azerion elől nem futhat? Nem tűnt hazugságnak, nem tűnt mentségnek sem....mégis olyan abszurd volt amennyire csak lehetett. Ki engedi ki a gazdagyilkost? Karperec ide vagy oda, az édeskevés. Bevásárolhatott.volna mérgekből, vagy fegyverekből, vagy éppen meg is szökhetett volna. Arról nem is beszélve, hogy azzal hogy most itt jelenetet rendez lejáratja a gazdáját.
Épp elgondolkodtam volna amikor hirtelen mozdulatot tett. Pár pillanatig fel sem fogtam. Néztem, amint szinte lassítva hull a földre a kézfej. Síri csönd volt körülöttünk hirtelen, a hang amivel a földön huppant majd a karperec csendült, tovább visszhangzott a fülemben.
Aztán eljutott a tudatomig, mi is történt éppen. Hátrébbugrottam és felsikoltottam amint a vér folyni kezdett a csonkból ami a keze helyén maradt. Soha nem láttam még ehhez hasonlót, sőt még vért is alig. Ez a látvány pedig szinte lyukat égetett belém. Hányinger kerülgetett....pontosabban már nem mondanám hogy lerülgetett. A szám elé kapott kézzel néztem a földön heverö testrészt. Nem bírtam elkapni a tekintetem, de még pislantani sem. Mintha attól féltem volna, megtámad.
Sokan elrohantak, vagy legalább is elhátráltak undorodva, mások kiabáltak. De senki nem mert Drag közelébe jönni. Senki. Ezek után főleg. Drag pedig, legnagyobb meglepetésemre, egy hang nélkül állt. A vére már lassan tócsát formált körülötte mégis aligha látszott rajta a fájdalom.
Vendég
Vendég
Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Piac Csüt. Dec. 14, 2017 1:00 am
Ely odalépett hogy lenyugtassa én pedig húztam volna el onnan de Dragratta röhögésben tört ki. Ekkora halvány lila gőzöm nem volt hogy most mi történik. Tényleg. Ha nem engem akar megölni akkor mi az istennek a kés? Mást akar vele megölni? Vagy most tényleg megpróbálja kivéreztetni magát? Vagy ő öli meg magát?
Tény és való, belőlem is kibuggyant egy féligmeddig visszaszorított gúnyos horkantás mikor elmondta hogy valóban Tiberius engedte el, és hogy adjam át, hogy egy "ostoba barom". Valljuk be, ezzel egyetértek. A végén tényleg alábecsülte a lányt, hiába szóltam jóelőre, hiába kértem hogy figyeljen! Volt bennem egy kis köcsög "én-megmondtam"-hang, de ostobaság ezzel kérkedni. Mind hibázunk néha.
Új szerzemény? Nahát, ez új. Tiberiust nem olyannak ismerem akinek egy nő elvenné az eszét, összeismerkedett volna valakivel?
Amikor viszont Dragratta játékszerről kezdett beszélni rájöttem hogy ez inkább rabszolga leírása lehet. Alapszabály hogy nem kezdünk érzelmi viszonyt az ágyasainkkal. Azért ágyasok! Oh te jó ég, át kell hívnom magamhoz megbeszélni vele a dolgokat...
Ekkor a figyelmem újra a késre irányította. Ajándékot? A kést?
- Milyen ajánd...
Felemelte a kezét, én pedig szinte azonnal tudtam mi következik. Mire odanyúltam hogy kirántsam a kést a kezéből azonban már rég késő volt. Szinte lassítva láttam ahogy a kéz a földre puffan, a karkötő lepattan róla és Dragratta cipőjének ütközik. Szó szerint tátott szájjal álltam ott, a tömegben többen felsikítottak, volt aki összecsuklott, volt aki elhányta magát. Gyorsan oszolni kezdtek, annyi szent. Én pedig álltam ott, teljesen lesokkolva.
Levágta a kezét. Konkrétan egy hang nélkül, pedig az arcán látszik hogy kurvára nem lehetett kellemes élmény.
Azt hiszem szólok Tiberiusnak hogy innentől inkább nyakörvet csináljon ilyen anyagból...
Te jó ég.
Bevallom őszintén, tisztelni kezdtem Dragrattát, hibrid vagy sem. Kicsit magamra ismertem benne. A végsőkig elmegy a céljaiért, nem hagyja hogy az útjába álljanak... Kár hogy nem az emberek oldalán áll, bizony nagy kár.

_________________
avatar
Felhasználó profiljának megtekintése
Hozzászólások száma : 41
IC reag : 38
Csatlakozás dátuma : 2017. Nov. 09.
Tartózkodási hely : Damarel
Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Piac Csüt. Dec. 14, 2017 12:21 am
A karkötő. Bizony, amiatt van minden. És a kezemről nem jön le. Azerion persze félpercenként rávilágít, nehogy elveszítsem a fejem.
Aztán felröhögtem. Először ő szólalt meg. Aztán Ely is odalépett mellém és a vállamra tette a kezét. Szinte kétrét görnyedve vihogtam, törölgettem a könnyeim.
- Most.. Komolyan... Azt hiszitek... Hogy olyan... Hülye vagyok, hogy... Hogy megölném Azeriont? - sipítoztam, alig kaptam levegőt. Ez az évszázad vicce. Ennyire nem nézhetnek ostobának, vagy kétségbeesettnek!
- Drááágáim. Alábecsültök. Mikor próbálkoznék én ilyesmivel? - vigyorogtam miközben lóbáltam a kezemben a kést. A tömeg falat alkotott körülöttünk és ismét kutyaszorítóban éreztem magam, és annál jobban a világon semmit nem gyűlölök.
Hogy mire kell a kés? A kezemre néztem, az összeégett, kissé szenes, vörös, hólyagos bőrű kezemre. Meg az égett rész tövében csillogó aranyszín vacakra.
Aztán Azerionra néztem, és elmosolyodtam.
- Mind alábecsültetek. Tiberius egy ostoba barom. Így szóról szóra átadhatod bátran, én üzenem. Komolyan azt hitte hogyha kienged az ajtón én öleb módjára visszamegyek? Tényleg? - kacarásztam - Pedig ez az igazság, elengedett vásárolni, Azerion. Te érted ezt? Elengedett! Először azt hittem valami csapda vagy teszt, amikor kiértem a telekről majdnem világgárohantam. Annak a pasinak az eszét vette az új kis szerzeménye, a rohadt pöcs arra se volt képes hogy legalább a szemét leakassza róla míg velem beszélt. - hangom kissé átment morgásba, de ez érthető.
- Add át neki rosszkívánságaim, kérlek. Remélem sokat fog még szenvedni életében. El ne ragadják tőle az új játékszerét. - villant fel a szemem bosszúszomjasan, de nem törtem ezen a fejem amíg rajtam volt ez az ócskavas.
- És ha már itt tartunk... A kés. Küldenék egy búcsúajándékot is Tiberiusnak. - mondtam mosolyogva, megráztam a kezem hogy a karkötő teljesen a csuklóm tövébe csússzon, majd felemeltem a kezem, és egy gyors, erős mozdulattal lecsaptam a kézfejem. Tompa puffanással hullott a földre, a karperec pedig csilingelve koccant a cipőmnek. Úgy összeszorítottam a fogaim hogy éreztem ahogy egy-kettőből letört egy kis darab, felmorogtam, nyögtem, miközben a kézcsonkhoz kaptam.
avatar
Felhasználó profiljának megtekintése
Hozzászólások száma : 33
IC reag : 24
Csatlakozás dátuma : 2017. Oct. 22.
Tartózkodási hely : Szabadon
Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Piac Csüt. Dec. 14, 2017 12:06 am
Egy kicsit ellazultam mikor Azerion engedte felállni Dragot. Azonban rögtön utána a tenyerembe is temettem az arcomat. Miért nem tud csak engedni neki...Azerion nem éppen arról híres hogy finomkodik. Nem értettem mit tervez. Azt értettem mit akar de szabadságot akarni édeskevés ha a gazdád jele ott van rajtad... Neki meg különösen, azzal a fura varázs-karkötővel vagy mivel...
Aztán a tömeg felhördült és hátrált egy-egy lépést, ugyanis a gazdagyilkos ezúttal fegyvert rántott... Azerionra...
Ekkor már a víz is levert engem. Nem fogja tudni bántani Azeriont. Előbb törik el a kés mintsem hogy sebet ejtsen rajta. Megtámadni őt pedig igazán nem volt bölcs döntés. Valahol meg tudom érteni, hisz szabad akar lenni, de... Ezzel csak megöleti magát.
-Drag...kérlek ne tedd - nyúltam a vállához óvatosan. Nem voltam hülye, nem Azeriont védtem, arra igazán nem volt szükség. Ellenben ha Drag megpróbálja őt megölni akkor abból mindenképp hulla lesz és nem egy férfié...
-Kérlek hallgass rá, ne próbálkozz hülyeséggel...-mondtam halkan. Remélve persze hogy nem engem öl meg helyette. Nem ismertem nyilván..csak egy sorstársam vagy mi. Az azért jelent valamit még nem? Rabszolga nem öl rabszolgát...Nem?
-nem fogod tudni megölni őt, te is tudod. Ne nehezítsd meg a helyzetedet...-néztem rá könyörögve, és közben magamban azért könyörögtem, hogy a kés nehogy bennem kössön ki. Semmi emberi nem volt a szemeiben, semmi... Csak ne csinálj hülyeséget, kérlek....
Vendég
Vendég
Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Piac Szer. Dec. 13, 2017 11:48 pm
Dragratta úgy viselkedett mint valami fúria. Tényleg félelmetes mennyi erő, mennyi elszántság, mennyi kitartás van ebben a nőben.
Elyre hallgatva engedtem fel a földről, persze azonnal rohanni kezdett volna.
Úgy látom a beszédem ismét felnyitotta a szemét.
- Elysea, vigyázz magadra. Nem szeretném ha bajod esne. - néztem rá hátra - Ezen a ponton az sem érdekel Tiberius minek örülne. - morogtam miközben visszafordultam a hibrid felé. - Így is sokkal tartozik nekem...
Dragratta felém nyújtotta a karkötőt, feltéve a millió aranytalléros kérdést, de megráztam a fejem.
- Ha akarnám se tudnám leszedni. De nem is akarom. Kérd meg rá Tiberiust, vagy leveszi, vagy nem. Utána meg újra ülhetsz a pincében hónapokat. - vigyorogtam rá ismét fölényesen. Azt hittem megadja magát, már nyúltam volna érte hogy akkor visszacipelem Tiberiushoz, persze szokás szerint nem csalódtam a Gazdagyilkosban.
Pár másodpercen belül egy tőr hegye szegeződött rám.
Tényleg rettentő elszánt, a szemei olyan tűzben égnek mintha már most egy sárkány állna előttem, pedig Tiberius karkötője és a képességem is elnyomja az ösztöneit. Erre itt ül előttem, majdnem ereje teljében, csak az alakváltását nem képes használni. Lenyűgöző, ugyanakkor aggasztó. Ha én is kevés vagyok ehhez, mit kezdenék én uralkodó lényekkel?
Vagy csak Dragratta lenne ennyire teli haraggal, hogy szinte lerázza magáról a béklyókat?
Úgy vihogott mint egy eszelős. Nem normális, lehet hogy megveszett. Talán közel se kéne mennem hozzá.
- Hát akkor meghalsz, aranyom, mert az rohadt biztos hogy visszacipellek. Rajtad a karkötő, mégis hova mennél? Nem tudsz alakot váltani, így nem vagy több mint egy vérszomj nélküli vámpír. - néztem rá egyre értetlenebb arccal. Tényleg nem tudom miért harcol még. Semmit sem tehet. Nem fogja fel?
- Megkeményíthetem úgy a bőröm hogy nem tudsz rajtam egy karcolást sem ejteni, Gazdagyilkos, meg se próbálkozz vele. Csak beletörne a bicskád. - vigyorodtam el magamon, és a rögtönzött nagyon rossz szóviccen. Attól még igaz. Nem tudna megölni holmi vacak pengével.

_________________
avatar
Felhasználó profiljának megtekintése
Hozzászólások száma : 41
IC reag : 38
Csatlakozás dátuma : 2017. Nov. 09.
Tartózkodási hely : Damarel
Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Piac Szer. Dec. 13, 2017 11:34 pm
Rettentő dühös lettem, ha nem lenne ez a rohadt karkötő már lerágtam volna az arcát. Hagyjon már végre futni, hadd menjek már a francba el ebből a tetves városból, el minél messzebb ezektől a zsákmánynak is undorító emberektől!!!
Talprarángatott, én meg felvisítottam.
- NEM MEGYEK VISSZA! NEM! - üvöltöttem az arcába, aztán kitéptem magam a kezéből és meglódultam, de a lendületem arccal a föld fele vitt.
Ez komolyan kigáncsolt. Kigáncsolt! Felmorogtam, a vérem szinte forrt a haragomtól, már álltam fel hogy most szétverem valamijét a közeli házfalakon mikor nemes egyszerűséggel felpofozott. Olyan sokkot kaptam hirtelen a morgás is bennemakadt. Legalább ő tudja hogy kell egy szolgát kezelni...
Ahogy folytatta tovább a szövegelést újra visszatért belém az élet. Akkor is le fogom törölni a vigyort a képéről, le én!
- Már rég nem lennék itt, te rángatsz vissza. - sziszegtem, aztán felemeltem az égett kezem. - Szedd le rólam ezt a szart és itt sem vagyok. Becsszó. - mondtam ránézve, de jól tudtam hogy ő se tudja levenni. Senki se tudja levenni és már kurvára ideges vagyok! Tiberius meg a nyomorult bizsuja, hülye fémdarab! De mégis, legbelül tudtam hogy a drágalátos Azerionnak rohadtul igaza van, az önnön büszkeségem juttatott ide. Nagyképű lettem, sérthetetlennek hittem magam.
De most a büszkeségem is fog innen kijuttatni.
Körülnéztem a közelben bármilyen fegyver után kutatva, majd kikaptam egy kisebb tőrt az egyik közeli bámészkodó zsebéből és Azerionra fogtam.
- Előbb halok meg minthogy visszamenjek. Előbb szeletelem fel magam, előbb fogom felvágni itt az ereim újra meg újra hogy kivérezzek még akkoris ha szinte lehetetlennek tűnik. Nem fogsz visszavinni, senki sem fog. Eleget éltem rabszolgaként, vad sárkány volt az anyám, nem fogtok ketrecben tartani, puhabőrűek. Nem fogtok. - kezdtem el szinte őrült módjára vihogni. Pár pillanatnyira vagyok a szabadságomtól, annyira megrészegít, annyira boldog vagyok... Itt a kés a kezemben ő pedig semmit sem tehet, de nem ám. Egy mozdulat az egész, és enyém a világ.
avatar
Felhasználó profiljának megtekintése
Hozzászólások száma : 33
IC reag : 24
Csatlakozás dátuma : 2017. Oct. 22.
Tartózkodási hely : Szabadon
Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Piac
Ajánlott tartalom
Vissza az elejére Go down
Piac
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Világunk :: Folyóköz :: Damarel :: Belváros-
Ugrás: