Dragratta Zefirov



 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chat
Multi átlépő
Név:

Jelszó:



Friss postok
Szabályzat
Yesterday at 11:09 pm
írta: Admin
Friawinn
Yesterday at 5:16 pm
írta: Friawinn
Chorinthya Blackflame
Hétf. Nov. 20, 2017 3:20 am
írta: Chorinthya Blackflame
Medeia T. La Muse
Vas. Nov. 19, 2017 9:03 am
írta: Medeia T. La Muse
Elérhető rangok listája
Szer. Nov. 15, 2017 8:00 pm
írta: Admin
Rabszolgapiac
Kedd Nov. 14, 2017 4:46 pm
írta: Azerion an Sluaghan
Elysea
Pént. Nov. 10, 2017 8:17 pm
írta: Elysea
Fairlith Naxhar
Pént. Nov. 10, 2017 8:08 pm
írta: Fairlith Naxhar
Azerion an Sluaghan
Pént. Nov. 10, 2017 8:05 pm
írta: Azerion an Sluaghan
Dragratta Zefirov
Pént. Nov. 10, 2017 8:04 pm
írta: Dragratta Zefirov
Statisztika
Fajok
Vámpír
0 fő
0 fő
Vérfarkas
0 fő 0 fő
Ember 0 fő 0 fő
Félvér 0 fő 0 fő
Hibrid 0 fő 0 fő
Sárkány 0 fő
0 fő
Laochra 0 fő 0 fő

Dragratta Zefirov
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

 :: Karakterek :: Hass, Alkoss, Gyarapíts
TémanyitásTárgy: Dragratta Zefirov Pént. Nov. 10, 2017 8:04 pm





Dragratta Zefirov


"All I want is the guts of the humans spilled on the ground..."




Személyes adatok




Teljes név:
Dragratta néven születtem, a testvérem volt Sirrush, felvettem a nevét hogy megőrizzem emlékét miután  megtudtam hogy meghalt. A Zefirov nevet csak azért vettem fel, hogy legyen családnevem és ne legyek túl gyanús. Szóval Dragratta Sirrush Zefirov.
Kor:
547 év
Születési idő:
1470. december 30.
Születési hely:
Valahol túl közel az emberlakta területekhez



Drag, Tigris
Luanna
Perez



Foglalkozás:
Rabszolga – A rosszabbik fajta. Jó esetben egzotikus táncos vagyok, rossz esetben játékszer. Igaz alkalmanként szimplán csicska is vagyok, azokra a napokra mindig ajándékként tekintek. Megjártam már pár gazdát így konkrétan mindenhez volt már szerencsém, már amennyire ezt szerencsének lehet nevezni…
Lakhely:
Damarel
Tartózkodási hely:
Damarel



Faj:
Sárkány-vérmacska hibrid
Rang:
Nincs, de ha egyszer megszabadulok...
Csoport:
Nem tartozok senkihez. A tisztelt gazdáimhoz se, még ha ők azt is hiszik... Nem vagyok senki tulajdona.



Átváltozás ideje:
Tojásból keltem, sárkányként. Emberré kilenc évesen váltam először, akkor is szinte véletlenül.
Átváltozás helye:
Az első "gazdám" egyik estélyén. Sokat merengtem anyám történetein, azon tűnődtem vajon emberként kiférnék-e a rácsok között... Azóta csak még rosszabb a helyzetem.
Átváltoztató neve:
Velem született képesség






Képesség



Alakváltás


Bármily meglepő is, nem a sárkány az egyetlen amivé válhatok. Persze nem lehetek vérfarkas például, de sima farkas igen. Ez az alakváltásom is pikk-pakk lezajlik, a másik formát tartanom nem különösebben nehéz, de még energiaigényes, főleg a nagyobb formák. Sok gyakorlásra szorulok még, de nehéz egy pincében ezzel kísérletezni. Csak azzá tudok válni, amit már valaha láttam, és megjegyeztem magamnak, nem tudok kitalálni új lényeket hogy azzá váljak, nem ennyire egyszerű… Oh, és minden formában sárga a szemem és vörös a bundám/pikkelyem/tollam, ami nem feltétlenül tesz jót az álcázási képességeimnek. Sérülten egyáltalán nem tudok más alakot felvenni, kimerülten pedig csak nagyon picit, mint egy patkány, egér vagy kismadár. Alakváltás után mindig rettentően megéhezem és azonnal ennem kell, ezért a kisebb formákat gyakrabban használom. Nem tudok magamnak plusz végtagot növeszteni se, semmilyen formában, ha pedig teszemazt levágnád a bal kezem, az látszódna az alakjaimon is. De csak egy darabig, mert szerencsére, talán a mutáns gének miatt, de rettentően gyors regenerációval áldott meg az anyaföld. A kisebb sérülések percek alatt begyógyulnak, de gyík módjára levágott végtagot is képes vagyok visszanöveszteni (kivéve a fejem persze). Igaz, ezek jóval lassabb ideig tartanak, egy lábat visszanöveszteni durván 4-5 nap, egy kart pedig 3-4 körül van. A regeneráció sebességét befolyásolja az erőnlétem, ha gyenge vagyok, sokkal több időt vesz igénybe ez az egész, illetve az alakváltás is lassítja a folyamatot. A regenerációt nem szabályzom, passzív, testi folyamat, nem tudom kikapcsolni vagy irányítani. A sérülések mértékétől is függ hogy be tudom-e gyógyítani, az azonnal halálos sérüléseket értelemszerűen nem, de a lassan halálos sérüléseket mint például a májon-, gyomronszúrás, általában legkésőbb két nap alatt be tudom foltozni. A fogaim is visszanőnek ha kitörnek, így mindig maximális erővel tudom leharapni bárki karját aki valaha is megfosztott egy fogamtól.





Család



Apámat sajnos nem ismertem, de tudom hogy vérmacska volt. Anyám, Naezrugh egy vad sárkány volt. Érdekes szerelmes történet, de elhihetitek, megható. Illetve nekem nem, másnak talán. Ennyi idő után a rosseb sem hisz a szerelemben. Anyámat megölték amikor két év körüli fióka voltam, alig emlékszek már rá. Volt egy testvérem, de ő túl gyenge volt, éhenhalt miután anyánkat megölték minket pedig Damarelbe vittek.






Személyiség



Nem nevezném magam egy született hercegnőnek, de még törékeny virágszálnak se. Őszinte vagyok és rohadtul domináns, amazon-típus, utálom, ha parancsolnak nekem, legfőképp, ha alábecsülnek, és kissé túlteng bennem a frusztráció amiért egy csapat nyeszlett embernek járok öltáncot napi szinten. Persze kénytelen vagyok a nekem szóló utasításokat végrehajtani, mert ezeknek a két lábon rohangáló zsákmányállatoknak megvannak a maguk remek módszerei arra hogyan gyengítsenek le még engem is. Sebaj, a gyilkolászás mindenre gyógyír, mint az párszor kiderült. Rettentően egyszerű engem felhúzni, nulláról százon vagyok másodpercek alatt, és azonnal kész vagyok ölni is egy szimpla beszólásért is. Impulzív természetem nem teszi egyszerűvé a rabszolga-gazda viszonyt, mit ne mondjak. Haragtartó és bosszúálló típus vagyok, ami egy rosszakarómnak sem túl jó hír, és rendelkezek a sárkányok kitartásával, szóval a világ végére is elmegyek az után akit kinéztem magamnak, nincs menekvés. Hirtelenharagú vagyok, önfejű, forróvérű, imádom a harc hevét, és nem török meg, még akkor sem, ha úgy tűnik. Szerepet játszani mindenki tud, én pedig minden alkalommal csak a lehetőségeket lesem, hogy kitörhessek. Azért, ha kiérdemled a barátságom, az garantáltan egy életre szóló hűséget jelent. Még akkor is, ha szinte lehetetlen kiérdemelni.







Életrajz



A fiókakoromra nem emlékszek különösebben így meg sem próbálok mesélni róla. Annyi biztos, hogy két éves körül lehettünk a fészektestvéremmel mikor az egyébként is gyenge anyámat megölték, minket pedig Damarelbe cipeltek. Természetesen ritka, gyűjtői darabként bántak velünk, meg is kaptuk a nyakörveket, sejtéseim szerint meglehetősen borsos áron leltünk gazdára, én egy nőnél, a testvérem valahol máshol. Eleinte fel sem fogtam a helyzet komolyságát. Ketrecben tartottak, néha láncon vezettek mint egy kutyát, mutogattak, a nemes nő azt akarta hogy a lábainál feküdjek és villantsam meg a fogaim mindenkire akit érek, hogy megmutathassa mindenkinek, ő egy ilyen erős fenevad birtokában van. Jól éltem, bőséggel kaptam enni, sokáig nem is foglalkoztatott a gondolata hogy talán nem jó itt nekem. Évekig élveztem a dőzsölést, simogattak, szerettek. Csak egy idő után kicsit kezdtem túlnőni a helyemet, a kúriát amiben éltem, többet ettem, és a nő - talán Aneera volt a neve? - kezdett rámunni. Hamar rájöttem hogy tovább akar adni, és bár sárkányként éltem, hamar felvettem az emberek beszédének fonalát, megtanultam ezt-azt, és sokszor nem tetszett amit hallottam. Tudtam, hogy ha továbbadnak akár gladiátorharcokba is keveredhetek, ahol akár tucatnyi emberrel kéne megmérkőznöm, esélyem sem lenne.
Életem legnagyobb hülyeségét tettem meg azon az estén amikor meg akartak próbálni eladni. Amíg a ketrecem függönnyel volt letakarva, tűnődtem anyám meséin, azon, hogy én is lehetnék ember... Talán kiférnék a rácsok között? Elszántságomat siker koronázta, emberré váltam, de amint a rácsokhoz nyúltam hogy kibújjak köztük, a függönyöket felvonták és döbbent csend terült el az egész termen. Én átslisszantam, megpróbáltam elfutni, de elkaptak, és lefogtak. Aneera úgy döntött, a kikiáltási ár magasabb lesz, elvégre mint kiderült, nőnemű vagyok, és annak is igencsak egzotikus kinézetű, kis szerencsével gyönyörű nő válik belőlem, ami ki tudja mire lesz még jó? Azóta is bánom hogy megpróbáltam szökni, egyszerűbb lett volna ha az új gazdámat megölöm vagy ilyesmi. Így csak rontottam a helyzeten. Legnagyobb szerencsémre egy férfi vett meg, aki nem vetette meg a fiatal húst. Az alakváltásra esélyem sem volt, vastag hegyikristályokkal kirakott karpántok, lábpántok voltak rajtam, és egyéb ékszerek. Szinte gyerek voltam még, nem tudtam védekezni sem. Pár évig így ment ez az egész, majd túl öreg lettem az ő ízlésének és továbbadott rajtam.
Addigra érett nővé cseperedtem, és bizony, rengeteg férfi tolongott hogy megszerezhessen a gyűjteményébe. Én, a macskasárkány. A következő gazdámnál már nem hagytam magam olyan könnyen, sokszor sikerült komoly ütéseket bevinnem, aminek egy nyugodt éjjel lett a vége. Egy nap viszont közölte hogy tudja a testvérem tartózkodási helyét, és megöleti az akkori gazdájával ha nem viselkedek normálisan. Kénytelen voltam hát viselkedni és tűrni mindent. Megpróbáltam élvezni, de egyszerűen nem ment. Talán túl sok időt töltöttem nők között fiatal koromban, nem tudom, de sosem foglalkoztattak a férfiak. A nőket végigmértem, érdeklődve szemléltem, de a férfiak teljes egészében hidegen hagytak, így nem nagyon volt más esélyem, csak tűrni.
A fickó legnagyobb balszerencséjére megtudtam hogy a testvérem már évekkel korábban meghalt, sőt, alig azután hogy elszakítottak minket anyánktól. A harag adott újult erőt amivel letéptem magamról a gyengítő ékszereket, és széttéptem a pasast, ízekre, cafatokra. Viszont távozásra talán nem a kaput kellett volna választanom, a dulakodásra ugyanis már hadrendbe állt egy csoport akik azonnal megtámadak amint kiléptem, és hamarosan újra a rabszolgapiacon találtam magam. Meg se próbáltam tettetni magam, leszartam az egészet, elegem vol az emberekből és a milyenségükből. Úgy döntöttem, fordítok a helyzeten. Nem én leszek az, akit kihasználnak. Mikor hazavittek, engedelmes voltam egy darabig. Lestem az alkalmat, aztán mikor eljött, a gazdám torkát szétharaptam, felmarkoltam annyi pénzt amennyit elbírtam, és megszöktem. Minden értéket elrejtettem egy Damarel melletti romhalmaz alá, majd visszaosontam, és a házba lopóztam. A pasas mellett alakot váltottam, szétvertem pár dolgot a szobában, üvöltöttem, meg még hagytam rajta pár sérülést, mire a szolgálók sikítva rohantak a szobába. Hamarosan megérkezett az őrség is, láncra vertek, visszakényszerítettek az emberalakomba, megvertek, de hagytam. Sikerült.
Onnantól kezdve gazdák tömkelegét kopasztottam meg, a sérüléseim gyarapodtak volna, ha nem lenne a rohadt jó regenerációm. Egy bizonyos szám után már azt hittem, nem lesz olyan hülye aki újra megvesz, de kellemesen csalódtam: Mindig akadt legalább egy aki azt hitte majd kordában tart, egyre erősebb védelmi rendszereket találtak ki nekem, minden alkalommal újabb kihívások elé néztem. Volt aki ki se engedett a pincébe zárt ketrecből, de akkor rájöttem, hogy nem a sárkány az egyetlen amivé válhatok. A pincében szaladgáló patkányt néztem, és azon tűnődtem, mennyire könnyű neki, milyen egyszerű, oda mehet ahova akar... És lám. Másodperceken belül letaroltam a nőt és cafatokra szedtem, magamat pedig dagadtra az értékeivel. Mostanra elég szép vagyont halmoztam fel azon az eldugott helyen, lassan eljön az ideje hogy fogjam magam és lelépjek, új életet kezdjek. Terveim vannak, amiket véghez fogok vinni, akkoris ha beledöglök.
A legutolsó gazdám volt az egyik legkeményebb dió. Gondosan kialakított biztonsági rendszert tett körém, tisztában volt velem, a céljaimmal. Tudta, mit akar. Elhatározta hogy ő lesz az első aki megfogja a hírhedt Dragrattát, a Gazdagyilkost. Mostanra eléggé elterjedt hogy hobbiból irtom a nemeseket, igaz, az senkinek nem tűnt fel hogy mindenki vagyonából lenyúltam valamennyit. De hát megölés nélkül nem szökhetek meg, nem igaz? A következő rabszolgavásáron megölnének lopás miatt. Így viszont soha senki nem tudta meg és számos rabszolgát is kiszöktettem, plusz pont nekem. Szóval lényeg a lényeg, kilátástalan volt a helyzetem. Erős ketrec, csapdák a földön, vasajtó, kívül őrök. Naponta egyszer kaptam enni azt is úgy lógatták be. Semmi emberi közelség. Már azt hittem ott fogok megrohadni, de szerencsére az eszem mindig megvolt. Egyszerű volt, eljátszottam hogy meghaltam. Gondoltam hogy erre beküldenek valakit, elvégre hogy a francba ellenőrzik le hogy meghaltam-e? Mindig amikor hallottam hogy be akarnak lesni a résen, vagy hogy jön a következő adag kaja, visszafeküdtem ugyanabba a pózba, ugyanoda. Pár napnyi elég volt hozzá hogy gyanús legyen, és beküldjenek valakit. Teljesen lelassítottam a légzésem. Nem ért hozzám, nem mert, de mivel nem látta hogy lélegzek, úgy döntött, ez is elég. Nem merte megmondani hogy a szívritmusom nem ellenőrizte le, és erre számítottam. Ki mert volna közel jönni hozzám? Ismertek mint a rossz pénzt. Hamarosan bejött egy csapat, hatástalanította a csapdákat, kinyitották az ajtót hogy kivigyék a testet. Hagytam hogy kihúzzanak, szerencsére csak vásznakkal kötötték meg a lábam és a mellkasom hogy könnyebb legyen szállítani engem. Amint kiértünk a csarnokba, felugrottam és egy gyors körbenézés után rávetettem magam a pasasra. Túl sok volt az őr abban a hatalmas teremben, erős, fegyveres férfiakkal volt teli az egész, meg sikogató nemesasszonyokkal. Több embert kellett ölnöm mint akartam, mint kellett volna, így innen már nem tudtam pénzt lopni. Nem tudtam volna meglógni, fényes nappal volt és egy bankett amin rengetegen voltak, látták volna. Viszont a csavar a dologban hogy ezúttal a verés mellé bilincset is kaptam, vasat, hegyikristállyal kiverve. Bokáimra, csuklóimra és a nyakamra is, de a biztonság kedvéért rámcsaptak egy vasláncos övet is aminek a láncszemeiben kristály volt. Mit mondhatnék, jól felkészültek. Csak nem számítottak rá?  
Mindegy is. A legközelebbi után eltűnök mint a kámfor, soha a büdös életbe nem fognak rám találni, csak amikor a földdel teszem egyenlővé ezt a kurva várost, és ezt a sok gyáva férget. A következő vásárt már kemény elhatározásokkal vártam, vártam a napot amikor kivisznek és újra eladásra kerülök. Ezúttal nem fogok napokig várni. Felmarkolom ami kell és elhúzok. Nem kockáztatok többet. A legutolsó is bőven elég necces volt, már túl jól ismernek, túl sokáig húztam az időt. Jót játszottam velük, de elég lesz. A regenerációm miatt emlékeztetőim se lesznek a dologról, minden valaha kapott billogom eltűnt. Jobb is, mostanra nem lenne rajtam hely. Így a bőröm érintetlen maradt. Ahogy a lelkem is.
Helló, szabadság, jövök már...























Apróságok



Házi kedvenc:
Egyelőre nincs
Személyes tárgy:
Az életem. Viccen kívül, nem nagyon tarthattam meg tárgyakat amiket "találtam", így nem nagyon tudok ilyet mondani.
Személyes ismertető jegy:
A szemem emberként is borostyánsárga, pupillám kicsit ovális, a hajam pedig rubinvörös, és a vége felé sötétedik.
Testékszer:
Csak ideiglenesek, azt veszem fel amit kérnek tőlem. Sajnos ezek jobbára hegyikristályból és vasból vannak, megelőzendő a próbálkozásaimat...
Hobbi:
Vadászat, szökési tervek szövögetése.. Bár bevallom őszintén, élvezem a táncot is, csak ne olyan körülmények közt lenne, amilyen. Egyébként ha kiszabadulok tuti heteket fogok eltölteni a szabadban repülve, futva, úszva, akármilyen alakban is. Illetve imádok edzeni, nagyon erős vagyok, és ez az egyik legnagyobb büszkeségem. Sokan alábecsülnek csak mert nő vagyok, de simán kifektetem akármelyik pasit aki a kezeim közé kerül.
Szexuális orientáció:
Leszbikus/Homoszexuális




Másik alak



Oooh, erről van mit mesélnem. Jobbára úgy nézek ki mint egy hatalmas, szárnyas démonmacska. Három és fél méteres marmagasságommal és több mint tizenöt méteres hosszúságommal nem nevezném magamat kifejezetten kis darabnak. A szárnyaim nem annyira nagyok, 25-30 méter körül lehetnek, sosem mértem meg. A szemeim sárga macskaszemek, bundám pedig rubinvörös, sötétebb sávokkal, mintázattal. Van bennem egy lehelletnyi fehér is itt-ott, kicsit megtörve a vörösséget. Szarvaim és tüskéim mind csontfehérek. A fejemet egy pár hosszú szarv díszíti, amik épp csak egy picit kifelé ívelnek, csavarodnak. Az állkapcsom rendkívül erős, és harapásom halálosságára rásegít a két hatalmas szemfog, jobban mondva kardfog is. Szemöldököm vonalán kis tüskék sorakoznak, bal szememen keresztülhúzódva pedig egy élénkvörös csík található. A tüskék a fejem tetejétől a farkam végéig futnak, a csípőmön és a farkam tövén levők a legnagyobbak. A farkam végén két megtört csontpenge található, amelyekkel tökéletesen lehet nyársalni és vágni is. Nagyobb, de ugyanúgy kerek pikkelyek találhatók a vállamon és a felkarom felső részén, illetve a csípőmön és a combom felső részén, a gerincemen, és pár helyen a nyakamon. A torkomtól a farkam közepéig lapos, összesimuló páncélzat borít, hasonló található a lábaimon is. Természetesen macskaszerű mancsaimon a méreteim ellenére is képes vagyok tökéletesen némán osonni. Mindent összevetve, amennyire fura látvány vagyok, annyira halálos. Fajtiszta sárkány ellen még nem próbáltam ki magam, de szívesen megtenném, van egy olyan érzésem hogy én kerülnék ki nyertesen a dologból.





User neve:
Fayrix


User kora:
21 év


Szerepjátékkal töltött idő:
7 év

________________________________________
~ ©???? 2017. BlackMoon Fórum ~
avatar
Felhasználó profiljának megtekintése
Hozzászólások száma : 13
IC reag : 12
Csatlakozás dátuma : 2017. Oct. 22.
Vissza az elejére Go down
Dragratta Zefirov
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Karakterek :: Hass, Alkoss, Gyarapíts-
Ugrás: