Fajleírások



 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chat
Multi átlépő
Név:

Jelszó:



Időjárás
Beköszöntött a tél.
Az északabbra fekvő területeken, valamint a kontinens középső területeit is hó borítja. Kora reggel repkednek a mínuszok, ajánlott mindenkinek a meleg öltözék.
Friss postok
Piac
Today at 3:00 am
írta: Ayarel Shax
Mes'ard
Szomb. Feb. 03, 2018 6:43 pm
írta: Mes'ard
Kashir Rakkor
Szomb. Feb. 03, 2018 1:25 am
írta: Kashir Rakkor
Mocskos sikátor
Csüt. Feb. 01, 2018 5:12 am
írta: Admin
Avatarfoglalás
Szer. Jan. 24, 2018 11:50 pm
írta: Thessalia Shrezrein
Thessalia Shrezrein
Szer. Jan. 24, 2018 11:37 pm
írta: Admin
Rabszolgapiac
Vas. Jan. 21, 2018 8:06 pm
írta: Tiberius Theunissen
A másik felem
Vas. Jan. 21, 2018 12:21 pm
írta: Illuken Silden
Alaesia
Pént. Jan. 19, 2018 9:00 pm
írta: Admin
Elkészültem a karakterlapommal
Pént. Jan. 19, 2018 8:56 pm
írta: Alaesia
Statisztika
Fajok
Vámpír
0 fő
3 fő
Vérfarkas
1 fő 1 fő
Ember 1 fő 1 fő
Félvér 0 fő 0 fő
Hibrid 2 fő 7 fő
Sárkány 1 fő
2 fő
Laochra 1 fő 2 fő
Hárpia 0 fő 0 fő
Összesen 6 fő 16 fő

Fajleírások
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

 :: Ismerd meg a világot :: Enciklopédia
TémanyitásTárgy: Fajleírások Pént. Okt. 20, 2017 12:55 am
Vámpírok


Kialakulás:
A vámpírok kialakulása már feledésbe merült. Egyes feljegyzések szerint időszámításunk előtti első ezred év környékére tehető. Pletykálják, hogy az első vámpírok maguk is halandók voltak egyszer. Csupán közvetlen leszármazottaik ismerik a teljes igazságot.
Hat (gyakorlatilag hét) bátor, de egyben felelőtlen ember megszegvén a kijárási tilalmat áldozatul esett a Maioreszek ősi átkának. Mikor már csak hatan maradtak, egy teliholdas éjjelen kitörtek a Rubin templomból, s a telihold fényében a lelkükbe éget a holti billog, megpecsételve ezzel a világ sorsát. Így, ők hatan (igazából heten) váltak az első vámpíroké, minden vámpír ősévé.
A ma ismert vámpírok létrejötte a nagy robbanásnak köszönhető. Alapjaiba rengette meg az egész világot, megváltoztatva mindent és mindenkit. A változás pedig leginkább az intelligens fajok különböző mértékű átalakulásához vezetett.


Megjelenés:
Bár megjelenésükben nem térnek el túlzottan a sima emberektől, még sem hunyhatunk szemet a sok, apró kis eltéréstől.
Elsőként fontos megemlíteni, hogy a vámpírok szépek. Nem átlagosan szépek, hanem gyönyörűek. Finom metszésű arcvonalak, lágy, selymesen csillogó haj és makulátlanul, tiszta bőr. Egészen a szemükig. A vámpírok szeme rendszerint hidegen csillog. Mindegy milyen árnyalatú, a nézésük hordoz egyfajta fagyosságot. Azonban, ha éhesek, akkor a szemük feketévé, illetve íriszük vérvörössé válik. Mindig. Nincs kivétel. Az éhség másik jellegzetes vonása a hegyes szemfogak. Foguk alapesetben is hegyesebb az átlagnál.
Bőrük hideg és kemény. A legtöbb fizikai és természeti behatásnak is ellenáll.


Viselkedés:
Felsőbbrendűségük az egész lényükben kódolva van. A tény, hogy magukat mindenkinél feljebb valónak ítélik, együtt jár bizonyos viselkedési formákkal, mely minden vámpírra kivétel nélkül igazak. Ilyen például a büszkeség és az önérzetesség. Egy vámpírt megsérteni halálos bűn. Ugyanakkor a legtöbb vámpír cselekedete, viselkedése önzőségről és gőgösségről tanúskodik. Illik megjegyezni, hogy az évek elteltével minden vámpír türelmesebb, megfontoltabb és bölcsebb lesz.


Erősség:
Az emberek és vámpírok közötti legnagyobb különbség, hogy utóbbiak halhatatlanok, tehát nem halhatnak meg természetes úton. Bőrük és csontjaik rendkívül erősek, ellenállnak a legtöbb fizikai és természeti hatásnak. Nehéz őket megsebesíteni, de nem lehetetlen. Alapszintű öngyógyítással rendelkeznek, tehát a kisebb, könnyebb sérülések nyom nélkül gyógyulnak. Bár egy vámpírt megölni nem lehetetlen, egy vámpír közelébe férkőzni rettenetesen nehéz, azok sebessége és emberfeletti ereje miatt.


Gyengeség:
Régen, a robbanás előtti időkben a vámpírok is szabadon járhattak a napfénynél. Mára azonban ez megváltozott. a napfény lett a legfőbb gyengeségük. Ez ellen maximum sok ruhával tudnak védekezni. A napfény átlagosan 24 óra alatt tudja elpusztítani a vámpírt. Koncentrált uv sugárzás képes ezt az időt 12 órára rövidíteni. A napfénynek kitett vámpírok előbb-utóbb minden emberségüket elvesztik. Öngyógyító képességük egy idő után szintén működésképtelen lesz. A hosszú ideig kínzott vámpírok végleg elvesztik minden emberségüket. E lényeket javasolt mielőbb likvidálni.
A másik hatásos fegyver ellenük az ezüst. Minden formájában sebesülést okoz, mely természetétől fogva nehezen gyógyul.
A vámpír abban az esetben hal meg, ha ezüst golyóval létfontosságú szerveit megsebeztük - és nem kapott időben ellátást. Fejlövés esetében a delikvens azonnal elhalálozik. Sima vas, vagy acél golyó esetén a fejlövés csak pár órás eszméletlenséget okoz.


Illat:
A vámpírok illata a legkönnyebben felismerhető. Jellemző rá a friss forrásvíz jegessége, a vér rozsda és só szerű aromája.


Táplálkozás:
A vámpírok elsődleges táplálék forrás a friss, emberi vér. Változó, hogy mennyit és milyen gyakran isznak. Tévhit, hogy egy vámpír állat véren is képes élni. Az állatvér nem tartalmazza azokat az elemeket, melyekre a vámpíroknak szükségük van az életben maradáshoz. pár napig képesek elvegetálni állatvéren, de ha egy vámpír hosszabb időre kénytelen koplalni, fokozatosan elsorvad, majd meghal.
A többi természetfeletti faj véréből is képesek energiát nyelni. Hatásuk azonban változó, néhány faj vére egyenesen méreg a vámpírok számára. Ilyenek a vérfarkasok és a laochrák vére.
A vámpíroknak nem árt, de nem is használ, a sima, normális emberi étel. Így vannak, akik csupán úri passzióból étkeznek, a legtöbben azonban kizárólag véren élnek.


Szaporodás:
Vámpír kétféleképp lehet valaki.
Első: ha megharapják. Ekkor a vámpír olyan anyagot termel a fogaiban, mely a véráramba kerülve átváltoztatja az egyént vámpírrá. Mindenki másképp reagál a harapásra, van, aki fájdalmasan éli meg, van, akinek kellemes élmény. Átváltozás után a friss vámpír mindig öl, áldozata összes vérét kiszívja.
Második: vámpírnak született. Mind két szülője vámpír volt. Így születésétől kezdve véren él, kezdetben minimálisan igénylik az emberi táplálékot. Fejlődésük gyorsabb, 16 éves korukra elérik a felnőtt kinézetüket (ez általában a húszas éveik) innentől kezdve már nem öregednek. A vámpírok terhessége szintén 9 hónap.


Hierarchia:

Amyr és Amira:
A vámpírok jelenlegi uralkodói rangja. Ők az ősi vámpírok egyenes ági leszármazottai, a négy uralkodópár egy-egy gyermeke. Természetük és viselkedésük teljesen eltérő, ahogy a világ jelenlegi rendjéhez való hozzáállásuk is. Ennek következtében szakadtak négy felé a vámpírok, négy klánra melyet egy-egy örökös vezet.
Siriyin:
Családi hagyományok és generációk nyomán választják ki a következő bizalmast, mely élete végéig szolgálni fogja az uralkodót. Leginkább láthatatlanok, az álcázás nagy mesterei. Mindenhol ott vannak, mindent tudnak, kémkednek, a háttérben tevékenykednek. Egyedül az uralkodójuknak engedelmeskednek.
Tabiri:
Nagyszabású párbaj keretében kerül kiválasztásra a testőrök közül. Aki teljesíti a feladatokat és végül győz, ő a legérdemesebb a védelmezői feladatkörre. A védelmező soha nem hagyja magára az uralkodót, mindig vele van.
Imperator:
A robbanás után a terület és lakhelyük megóvása érdekében fokozott számú testőrség kellett. Számuk meghatározott, klánonként egy-egy csoport létezik, mely békésebb időben húsz főből áll, veszélyesebb háború időkben pedig a minimum a harminc fő. Harci kiképzésben részesülnek, egyaránt jeleskednek a fegyveres és fegyvertelen harc terén.
Noble:
A többi vámpír gyűjtő neve, akik vagy a kastélyban, vagy pedig azt körbevevő faluban - Armagh - élnek. Változatosak, megtalálhatóak köztük harapott és született vámpírok is egyaránt. Ők képviselik a személyzetet is a kastélyban. Munkájuk ellenére megbecsültek.


Klánok:
A vámpírok 4 klánra szakadtak szét a nagy robbanást követően. A kastélyt is ezen elvek szerint osztották fel. A négy klán nem tart össze szorosan, a köztük húzódozó ellentétek miatt. Ezek leginkább politikai nézetükben valósulnak meg. A vámpírok között nincs nagy ellentét, ugyanakkor lojálisak egy-egy uralkodóhoz. Így alakult ki a kastély alábbi berendezkedése.

A kastély északi szárnya; Emily Blackrose és Sebastien Blacklight első szülött lánya fenn hatósága alá tartozik. Politikai kérdésben inkább taktikus és számító, jól megfontoltan cselekszik. Az alá tartozó vámpírok sose keresik a nyílt összecsapásokat, mindig a háttérből figyelnek.

A déli szárny ezzel szemben inkább katonai erejéről és harcászati tudásáról ismertetik meg. A klán vezére Damon Darklord fia. Remek taktikai érzékkel rendelkezik, elsődleges megoldásnak a harcot és a háborút tekinti. Az alá tartozó vámpírok kiváló harcosok.

A keleti oldalt mindezekkel szemben az egyetlen pacifista vezeti, meghazudtolva ezzel, hogy édesanyja Aliena Maud L’espoir volt. Mindig a békére törekszik. Kiváló diplomata, ahogy klánjába tartozó vámpírok is.

A nyugati szárny pedig Sophie Delaver és Astaroth Delaver lányáé. Ő, leginkább az ’élni és élni hagyni’ vonalat képviseli, kisebb-nagyobb sikerrel. Teljes mértékben látszik, hogy szülei lánya. Az alá tartozó vámpírok leginkább érzelmeikre támaszkodnak egy-egy meghozatandó döntés esetében.
avatar
Admin
Admin
Felhasználó profiljának megtekintése
Hozzászólások száma : 227
IC reag : 73
Csatlakozás dátuma : 2017. Apr. 08.
Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Fajleírások Pént. Okt. 20, 2017 1:09 am
Vérfarkasok


Kialakulás:
Létrejöttjüket homály fedi. Pletykálják, hogy az első vérfarkasok a Maioreszek átkának köszönhetik létezésüket, ám ezekre a mai napig nincs bizonyíték.
Hat bátor, de egyben felelőtlen ember megszegvén a kijárási tilalmat áldozatul esett a Maioreszek ősi átkának. Mikor már csak hatan maradtak, egy teliholdas éjjelen kitörtek a Zafír templomból, s a telihold fényében a lelkükbe éget a félállat billog, megpecsételve ezzel a világ sorsát. Így, ők hatan váltak az első vérfarkasokká, minden vérfarkas ősévé. Azonban az árulás korán felütötte a fejét köztük, így a történelem csak négy ősi vérfarkast tart az elsők között számon, hiszen a két áruló korán életét vesztette. A teljes igazságot csupán közvetlen leszármazottaik ismerik.
A robbanás után a vérfarkasok egysége végleg felborult. A sok éves belső harc és viszály sem hozott békét, így a további harcok elkerülése végett a vérfarkasok a szét válás mellett döntöttek. Két falka alakult az eltérő nézőpontok szerint.


Megjelenés:
Noha, emberi alakjukban embernek tűnnek még sem azok. Sok-sok kis apró jel mutatja, hogy vérfarkassal állunk szemben.
Emberi alakban figyelnek és törekednek a tökéletes megjelenésre, mellyel beleolvadnak a környezetükbe, ám nem mindig járnak sikerrel. Egy vérfarkas is gyönyörű a maga nemében, ugyanakkor mozdulataikon és reakciójukon látszódik a bestialitás, mely a lényük része. Telihold közeledtével apránként megláthatjuk az igazi énjüket. Ilyenkor a szemük besárgul, hajuk bozontosabb lesz, karmuk pedig nagyobb.
Átváltozást követően egy megközelítőleg 2,5 - 3 mértes, két lábon járó farkasra hasonlítanak. A nemi vonásokat megtartják, így megkülönböztethető a női és a férfi vérfarkas. A legtöbb vérfarkas fekete, barna és szürkés, hogy könnyen bele tudjanak olvadni a környezetükbe. Ettől eltérő színváltozat is létezik, de ritkák.
Az alakváltás minden esetben ruhavesztéssel jár, hiszen a ruha nem képezi a bundájuk vagy bőrük szerves részét.
Előfordul részleges átváltozás is, mikor csak egy-egy testrésze változik át, de ez ritka. Ebből kifolyólag praktikus és a kényelmes ruhákat részesítik előnyben.


Viselkedés:
A vérfarkasokról tudniillik, hogy ösztön lények. Egész lényükből sugárzik valami nagyobb és hatalmasabb. Ez a bennük élő farkas. Emberi formájukban is megmaradnak a farkas ösztönök, s rendszerint ennek keretében cselekednek. Ingerlékenyek, hamar elvesztik az önuralmukat és átváltoznak. E jelenség leginkább az ifjakon figyelhető meg, de kellő bosszantás után egy idősebb vérfarkas is képes átalakulni.
Ugyanakkor végtelenül hűségesek és odaadóak. Egy vérfarkasra bármikor lehet számítani.


Erősség:
Legfőbb erősségük, hogy emberként is képesek a farkas ösztöneiket és képességüket használni. Ennél fogva jóval fejlettebb a látásuk, hallásuk és a szaglásuk. Emberként és farkasként is fizikailag ellenállóbb a testük.
Farkasként erősek, ösztönük és a bennük élő farkas úgymond jobban dominál, átveszi az irányítást. Tudnak így is beszélni, de inkább morgásokkal és ugatással kommunikálnak.
Rendkívül gyors öngyógyítási képességgel rendelkeznek. Ezenkívül érdemes megemlíteni, hogy átalakulásuk gyors és tiszta.
Egy vérfarkas teliholdkor a legerősebb.


Gyengeség:
A vérfarkasok legfőbb gyengesége az önkontroll hiánya. Ingerlékenyek és gyakorta elvesztik az önuralmukat, amik rendszerint bajba sodorják őket. Ezen felül meglehetősen érzékenyek az ezüstre. Ezüstözött golyóval megölni és lassítani egyaránt lehet egy vérfarkast, a sima vas töltény, nem hatásos ellenük. Halálos sebeknél, például szívátszúrás vagy fővesztés, nincs gyógymód. Bele kell törődni, ilyenkor a delikvens MINDEN esetben elhalálozik.
Sokszori átváltozást követően fáradékonyabbak és sebezhetőbbek lehetnek, de ez személyenként változik.
Egy vérfarkas újholdkor a leggyengébb.


Illat:
A farkasok illata bonyolultabb, erősebb és karakteresebb, tipikus földszag keveredik benne az erdei fenyőével, amely számukra a falka jelenlétét, biztonságot ígéri.


Táplálkozás:
A vérfarkasok nincs szükségük ember, vagy bármilyen más lény vérére, hogy életben maradjanak. Ugyanakkor ragadozó énjüket nem tudják megtagadni, így kénytelen vadászni.
Rendszerint állatokra vadásznak, általában szarvasra, de előfordul, hogy kisebb emlősöket, madarakat is elkapnak. Az emberi ételt igénylik, változatosan táplálkoznak.
Teliholdas éjjeleken azonban falkákba és csoportokba tömörülnek és emberek után erednek. Eddig még senki nem menekült meg egy vadászó vérfarkas elől.

Szaporodás:
A vérfarkasok egy életre választanak párt. Hűségesek, odaadóak párjukkal szemben. Kapcsolatukra a dinamikusság jellemző.
A vérfarkasok terhessége rendszerint bestia alakban zajlik, mind két falka esetében. A terhesség ideje rendszerint hat hónap, általában több gyermeket is világra hoznak - rendszerint kettőt.
A gyermekek gyorsabban fejlődnek, mint a sima emberek. A legelső átváltozásuk általában 8-10 éves korukban történik meg. Pubertás korban felerősödnek a vérfarkas ösztönök, a bestia jobban megjelenik.
Vérfarkasnak azonban nem csak születni lehet. A vérfarkasok harapása és karmolása KIZÁRÓLAG telihold idején képes bárkit átváltoztatni. Ebben az esetben az illető a legközelebbi telihold alkalmával szintén átváltozik. Innentől kezdve már ő is vérfarkasnak minősül. Nincs különbség az így átváltoztatott vérfarkas és a született vérfarkasok között.


Hierarchia:

Nottulvar falka:
Fenrir:
A falka vezére, a legelső alfa vérfarkas. Mindig hím. Erősek, ravaszak, bátrak a falkájukért bármit megtennének. Haláláig ő a falka vezér. Halála esetén az arra érdemes vérfarkasok megküzdenek egymással.
Lupa:
A legelső alfa nőstény, a Fenrir párja. Hűségesek a párjukhoz, feladatuk közé tartozik a fiatal farkasok nevelésben való besegítés. Haláluk esetén a rang időlegesen megszűnik.
Freki és Geri:
Az alfapár védelmére szakosodott vérfarkasok. Nemüktől függően viselik a Freki (hím) és Geri (nőstény) rangot. A Fenrir jelöli ki őket, és ő dönthet az esetleges leváltásukról is.
Bölverk:
A vérfarkasok végrehajtója. Ismertebb nevén a hóhér. Nem ismer kegyelmet. A kiadott parancsot mindig és minden esetben teljesíti. Parancsolója az alfapár. Összeférhetetlen parancs esetén a Fenrir utasítását követi.


Solblod falka:
Freyr:
A déli falka királya, vagy ha úgy tetszik legelső alfa vérfarkasa. Népéért, bármit megtenne, az utolsó csepp véréig védelmezi őket. Halála esetén a legidősebb gyermeke örökli a posztot.
Freya:
Egy király mellé kell egy királynő is, és ő a Freya. Együtt uralkodnak a vérfarkasok felett. Halála esetén a Freyrnek joga van új pár választania maga mellé.
Berserker/Valkyrie:
A királyi családot védőt vérfarkasok. Nemükhöz híven viselik a Berserker (hím) és Valkyrie (nőstény) rangot. Számuk a királyi családhoz igazodik!
Forfadir:
Ők azok, akik kimagasló kitartásukkal, és önuralmukkal kitűnnek a tömegből. Feladatuk, hogy segítsék a főként fiatalok vérfarkasokat, a bennük élő bestia elnyomásában. Számuk rendszerint négy fő!
Gölludar:
Ők azok a farkasok a Solblod falkában, akik nem járnak sikerrel a farkasuk elnyomásában. Így ember alakban viselik a farkas jegyeket. Szolidabban, ugyan, de látszódik. Azonban ez szégyen a Solblod falkában, így a családok nagy szégyenként élik meg, ha egy családtagjuk Gölludar lesz. Ennek ellenére a Gölludar farkasok jelentős haderő a falkában.


Semlegesek:
Volur és tanítvány:
Spirituális vezető illetve tanácsnok, minimális látói képességekkel. Gyógyítók is, az ő képességeik csak erre koncentrálódnak, értenek a növényekhez, de egyben a mérgekhez is. Elvonultak és nem mindig törődnek az emberi társadalomba illeszkedéssel. Ők ügyelik legpontosabban a Holdciklusokat, tudnak meteorológiai előrejelzéseket adni, és az igazán erős sámánok képesek előre jelezni a történéseket, persze rébuszok formájában. A sámán vérfarkasok fizikailag gyengébbek viszont a képességeik erőteljesebbek, mint a sima farkasoknak, mondhatni az elméjük és a spiritualitásuk adja az erejüket. A két falka határán élnek. Mindig semleges! Felette áll a falka viszályoknak.
Tanítvány:
Egy-egy jelölt kerül ki mindkét falkából, ha eljön az idő. Mikor a mester kiválasztja az utódját, a vesztes tanítványt minden esetben megölik!


Falkák:
Nottulvar (északi falka):
A Nottulvar falka tagjai nem rejtik véka alá hogy vérfarkasok, sőt, kifejezetten büszkén viselik.
Azok a falkatagok, akik képesek megtartani valamit farkasukból emberalakjukban is, nagy népszerűségnek örvendnek, ezért nem ritka hogy néha egy pár farkasfül van a fejükön, farkasfarok lóg ki a ruhájuk alól, mancsok vannak lábaik helyén, de legalább farkasszemük van. Nem egy farkas tartózkodik rendszeresen másik alakjában, a falka központjában ritkábban találkozni valódi emberalakban lévő vérfarkassal, mint egy részlegesen átváltozottal vagy bestiával.
Teljesen magukhoz ölelik farkas énjüket, és életüket is eszerint élik, szinte szó szerint farkastörvények uralkodnak a falkában. A hierarchiaharcokat maguk vívják meg, összetűzéseiket verekedéssel oldják meg, nagy közös lakomákat tartanak melyeken mindig a rang szerint állók esznek először. Vadak és az ösztöneik szerint élnek.
Az embereket maguknál gyengébbnek tartják, némelyek egyenesen prédának, és mint olyannal, nem szaporodnak, senki se hallott még arról, hogy egy Nottulvar tagnak félvér kölyke született volna.
Viselkedésükről még emberként is lerí, hogy vérfarkassal van dolgunk, impulzívak és erőszakosabbak, bár ez egyénfüggő, farkasból sincs két egyforma. Előszeretettel morognak és vicsorognak emberként is, legyen szó forróvérű vagy épp egy hidegfejű farkasról.

Solblod (déli farkasok):
A napvérű falka, vagy ahogy az éjfarkasok mondják: a vérárulók.
A Solblod falka tagjai átokként élik meg a vérfarkaslétet, normális életre vágynak melyet nem a vér, a hús és a vadászat utáni vágyak hajtanak. Sokkal békésebb és civilizáltabb életmódot folytatnak, mint a Nottulvar tagjai, gyakran olvadnak be emberek közé, és a vadászok kezére játszanak amennyiben lehetőségük van rá.
Csak akkor támadnak, ha nagyon kiprovokálják tőlük, ha rákényszerülnek. Az alakváltásukat a minimálisra csökkentik, aki teheti csak teliholdkor vált alakot, vagy ha elveszti a kontrollt a farkasa fölött, ami a fiataloknál még elég gyakori eset. A farkast magukban igyekeznek minél jobban elnyomni, erre a fiatalokat hosszú gyakorlatok során megtanítják, emiatt viszont a teliholdas alakváltásuk sokkal irányíthatatlanabb, és általában véresebb, mint éjszakai társaiké. Nem ritka hogy telihold előtt a farkasok elzárják magukat egy kívülről zárható szobába, ketrecbe, amit az elborult elméjű farkas nem, viszont a tudatára ébredt ember ki tud nyitni.
A Solblod falka tagjai tisztelik az életet, főleg az emberi életet, emlékezve saját származásukra, így sokkal toleránsabbak feléjük, mint a másik falka tagjai. Életüket igyekszenek felállított szabályaik és elveik szerint élni melyeket az alfáik szigorúan betartatnak, minden kihágás súlyos büntetéssel, száműzéssel, vagy akár kivégzéssel is járhat. Náluk a közemberek között nincs jelentősebb eltérés, a rangos személyek alatt szinte mindenki egyenlő.
avatar
Admin
Admin
Felhasználó profiljának megtekintése
Hozzászólások száma : 227
IC reag : 73
Csatlakozás dátuma : 2017. Apr. 08.
Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Fajleírások Pént. Okt. 20, 2017 1:17 am
Emberek


Kialakulás:
A maoireszeknek köszönhető, még évezredekkel ezelőtt. Kezdetben öntudatlan lények voltak, egymáson keresztülgázolva, kolóniákban éltek. Primitíven álltak a világhoz, amolyan szemet szemért és a nagy hal megeszi a kishalat elv alapján...
A férfiak vadásztak, a nők otthon maradtak és gyereket neveltek, valamint gyűjtögették a környező területek ehető, vagy éppenséggel ehetetlen bogyóit, terméseit. Bár az emberiség azóta civilizáltan él, városokban, a korábbi elvek, még ha burkoltan is, megmaradtak. Az erős visz mindent, a szegények nyomorognak, a bűnözés gyarapodik, az emberek civilizált állatokká lettek.
A Fekete Hold utáni fajok létrejöttével azonban rá kellett jönniük, hogy már korántsem ők a nagy halak, nem ők állnak a ranglétra élén - és az emberiség nem szeret a tápláléklánc alján élni.
A robbanás után, azonban új esélyt kaptak arra, hogy ismét a tápláléklánc csúcsán legyenek. Kihasználva a káoszt, újra a csúcsra törtek, és céljuk a tápláléklánc tetején maradni. Azóta az emberek kultúrája számos csoportra bomlott szét, a rabszolgatartás is divatba jött, így kialakult a teljes rétegződés. A ranglétra legalján állnak a rabszolgák, alig felettük helyezkednek el a szolgálók. A közembereknek nincs joguk rabszolgákat és szolgálókat tartani, csak akkor rendelkeznek velük ha ajándékba kapnak egy bőkezű gazdagtól. A nemesség áll a ranglétra csúcsához közel, ők gazdagság alapján osztják fel magukat, a legmagasabban a dúsgazdag kereskedők (akár rabszolgakereskedők) állnak. Felettük már csak a Kormányzó családja, illetve maga a Kormányzó áll. A ranglétrán kívül esnek a papok, lovagok, katonák, tanácsnokok, vadászok, és a király egyéb megbízottjai. Többnyire a veterán katonák dús vagyonra tesznek szert leszerelésük után így rögtön magas pozícióba kerülnek.


Megjelenés:
Az embereknek nincs semmi különleges ismertetőjegyük, kinézetük változatos, szemszíneik csak a kék, a barna és zöld árnyalatai illetve ennek keverékei, hajuk a szőkétől a vörösön és barnán át a feketéig bármilyen lehet, de sokfelé elterjedt a haj festése is. Öltözékük is változatos, kultúrától és élőhelytől függő.


Viselkedés:
Ahogy a kinézetük, úgy a jellemük, viselkedésük is változatos. Nincs két egyforma ember. A legtöbbjüket a hangulatuk, a pillanatnyi kedvük irányítja, e szerint hoznak döntéseket.


Erősség:
Az ember, bár alapjában úgy tűnik, semmilyen erősséggel nem rendelkezik, mellette áll a gyengeség miatti ravaszság. A vámpírok és vérfarkasok emberfeletti erejük természetessé válása miatt nem foglalkoznak (többnyire) olyan dolgokkal, mint a csapdák állítása vagy az azokra való ügyelés, ez teszi lehetővé, hogy az ember sokszor vadászottból vadásszá váljon. Találékony, alkalmazkodó és jó problémamegoldó képességgel rendelkezik, meg kellett tanulnia kijátszania a nálánál természetben sokkal erősebb fajokat.
És meg is tanulta.


Gyengeség:
Az ember halandó, törékeny, lassú és gyenge, számos tekintetben alsóbbrendű a többi fajokhoz képest, de ezek javíthatók. Legnagyobb gyengeségüket beképzeltségük, társadalmi széthúzásuk és saját szemükben lévő feljebbvalóságuk jelenti. Kevés olyan ember van, aki képes tartós empátiát tanúsítani mások iránt, és még kevesebb, aki nem retteg a más fajoktól. És mindenki tudja, hogy a rettegés sokszor népirtásba torkollik...


Illat:
Az emberek illata messze nem olyan jól érezhető, vagy jellegzetes, mint a többi természetfeletti fajé. Ennek ellenére az emberek mégis jellegzetes illattal rendelkeznek, amit befolyásol a saját testük, környezetük és az általuk használt parfüm, smink illata. Viszont minden faj egyetért, hogy az embernek többnyire prédaszaga van.


Táplálkozás:
Az ember mindenevő. Egyaránt meg eszi a húst, a zöldséget. Az ember egészséges táplálkozásához hozzájárul, hogy állati eredetű húst, és sok zöldséget fogyasszon. Ennek ellenére vannak szélsőséges formák is, mint például a vegetáriánusok, vagy a kannibálok.


Szaporodás:
Az ember alapvetően képes az utódnemzésre. Rendszerint 9 hónap a terhesség ideje. Persze elő fordul koraszülés, vagy túlhordás.
Általában egy gyerek születik, a kettes ikrek nem túl gyakoriak, a többes ikrek kifejezetten ritkák.


Hierarchia:

Kormányzó:
Az emberek teljhatalmú vezére. A rang családon belül öröklődik, generációkon át ível. Mindig a család első szülött fia örökli a rangot.
Vadász:
A régi rendszert megtartva ők a vadászok legújabb generációja. Szigorú ellenőrzésen megy végig mindenki, aki Vadász akar lenni. A legtöbb vadászt katonai családból kerül ki. Hivatalosan tizenhárman vannak, ám egyszerre sose tartózkodnak a kastélyban.
Testőr:
Egy csapat elit harcos, a Kormányzó állandó kísérői. Legfontosabb feladatok a kormányzó állandó védelme minden körülmény között. Számuk rendszerint öt. Néha, kiemelkedő képességű harcos esetén lehet bekerülni a csapatba, számuk azonban így sem haladja meg soha a tíz főt.
avatar
Admin
Admin
Felhasználó profiljának megtekintése
Hozzászólások száma : 227
IC reag : 73
Csatlakozás dátuma : 2017. Apr. 08.
Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Fajleírások Pént. Okt. 20, 2017 1:39 am
Félvérek, Hibridek


Kialakulás:
A félvérek hivatalosan nem minősülnek külön fajnak, így kialakulásuk sem köthető adott eseményhez.
Létezésüket sokáig kételyek övezték, mert a legtöbb félvért még csecsemőkorában megölték. Eleinte a vér tisztaságának megőrzésére fogták, de mint kiderült, a félvérek, főleg a két nem-ember szülőtől származóak (hibridek), gyakran erősebnek tűntek tisztavérű társaiknál, így félni kezdtek tőlük.
A robbanás után a helyzetük nem sokat változott. Az eddigi otthonukat a robbanás letarolta, aki tudott megpróbált valamelyik tisztavérű őse fajába beolvadni.


Megjelenés:
Alapvetően emberiek, esetleg természetfeletti jegyekkel. Az alakváltó fajoktól származó félvérek alakja ötvözi a két szülő vonásait változó mértékben, emiatt, ha van másik alakjuk az számtalan változatban fordulhat elő.


Viselkedés:
Az alapvető személyiség jegyek keverednek, de a legtöbb félvérre egyaránt jellemző, hogy hangulatuk szerint cselekednek. Ahányan vannak, annyi féle a viselkedésük. Nagyban befolyásolja őket a nevelkedésük és a környezetük, ahol élnek.


Erősség:
A szülők kilététől függ. A félvérek (ember szülőtől származók) gyengébbek ugyan tisztavérű fajtársaiknál, de azoknál ravaszabbak és találékonyabbak. A hibridek (két nem ember fajtól származók) ötvözik szüleik tulajdonságait, minden előnyét, így elsőre erősebbnek tűnhet szüleik fajánál.


Gyengeség:
Ahogyan a szüleik erősségeit, úgy gyengeségeit is öröklik minden esetben. Van, ahol a faji párosításnak köszönhetően ezek a gyengeségek kissé tompulnak, és néhol pedig felerősödnek. Ez egyéntől és a szülők kilététől függ.


Illat:
A félvérek ötvözik a szülők illatjegyeit, ami akár rejtőzködést is lehetővé tehet egy adott közösségben, de illatuk többnyire annyira jellegzetesen összetett, hogy a félvérről azonnal kiderül, kicsoda-micsoda.


Táplálkozás:
Szülőktől függő, de alapvetően mindenevők, az emberi táplálékot is elfogyasztják, némelyek nem vetik meg a nyers húst vagy a vért sem.


Szaporodás:
Ez igen komplikált dolog, de a legtöbb félvér képes a szaporodásra.
Az ember-természetfeletti faj őssel rendelkező félvér esetében emberrel és az azonos fajjal képes utódot létrehozni. Minden más esetben nem lehetséges!
Természetfeletti faj-természetfeletti faj esetében az azonos fajjal képes utódot létrehozni.  Nagy ritkán előfordul, hogy ember az egyik szülő, de ez nagyon ritka. Minden más esetben nem lehetséges.
Abban az esetben, ha egy félvér és egy hibrid próbál meg utódot nemzeni, csak egyező faj esetén van rá lehetőség, és akkor is nagyon gyakori a vetélés, vagy egyéb rendellenesség.
A terhesség időtartama, mindig az anya és/vagy a természetfeletti fajra jellemző. Az ikerterhesség ritka, a többes ikerterhesség nem lehetséges.


Hierarchia:
Elenyésző mértékben vannak jelen a világunkban, így jelenleg nincs érvényben rang és hierarchia a félvérek/hibridek között.
avatar
Admin
Admin
Felhasználó profiljának megtekintése
Hozzászólások száma : 227
IC reag : 73
Csatlakozás dátuma : 2017. Apr. 08.
Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Fajleírások Pént. Okt. 20, 2017 1:51 am
Sárkányok


Kialakulás:
A sárkányok régóta élnek ezen a világon. Az, mára már feledésbe merült, hogy hogyan, miként jelentek meg a világon. A Maioreszek átkát, még a leghatalmasabb sárkány sem tudta kivédeni. Így az átok beteljesülése előtt az őssárkányok három tojást hagytak hátra.
Az évek alatt a három tojásból kikeltek a fiókák, így a régi világban ők lettek a sárkányok uralkodó.

Az új világ hajnalán, a robbanás után, azonban a három sárkány az őssárkányokhoz hasonlóan álomba merültek. A legtöbb sárkány a robbanást és az azt követő mészárlás után végleg elhatárolódott az emberektől és ezáltal a többi természetfeletti fajtól.
A trónörökösök pedig az egyetértés legkisebb jelét sem mutatták, bezárkóztak a saját kis világukba.
Százhúsz évvel ezelőtt nyugaton hatalomátvétel történt, a Noirok testvércsaládja, a Myrisaen dinasztia Eris és Atharea képviseletével bevonult, és harcmentesen átvették a trónt. A Noir utódot kivégezték, és új fővárost emeltek, Xemraiss pedig teljesen kiürült, holt várossá vált.


Megjelenés:
Emberként nem térnek el kinézetben. Változatosak. Ha elég figyelmesen megfigyeljük őket, akkor előfordulhat, hogy sárkányjegyeket láthatunk az adott illetőn. Ez legtöbbször a szemén látszik.

Sárkányként változatosak, mind színben, mind méretben. Azonban minden tisztavérű sárkány kinézete egyezik abban, hogy két pár lábuk van, és egy pár szárnyuk, valamint a testüket pikkely borítja.
A sárkányok hossza (az orra hegyétől, a farka végéig értetendő) 10-20 méter körül mozog.
Szárnyuk fesztávolsága igencsak változó. Az átlagos fesztávolság arányos a testükkel, így számokban kifejezve 25-40 méter körül mozog.
Marmagasságuk a kifejlett, felnőtt példányoknak átlagosan 3-5 méter magas.
A nemesi vérvonal képviselői, sárkányként is kitűnnek a tömegből, hiszen ők nagyobbak, mint a többi sárkány.
Pikkelyük színe és formája változatos, nincs területhez kötve, de a legtöbb sárkány igyekszik még valódi alakjukban is nehezen észrevehető maradni. Leginkább a természethez közeli színek dominálnak.


Viselkedés:
A sárkányok, bár embernek tűnnek még sem azok. Hatalmas, fenséges mitikus állatok, akik a beolvadás miatt vettek fel emberi alakot. Ez pedig fontos tény, mert viselkedésükben is - főleg az idősebbeknél - látszik, hogy ők nem emberek. Persze, köztük járva igyekeznek úgy tenni, de valójában, maguk között hagyják, hogy az ösztöneik vezessék őket.
Bátrak, magabiztosan és nagyon-nagyon önérzetesek és makacsak. Nehezen bocsájtanak meg - nem ritka, hogy egy-egy sértődés harccal végződik.
Ahogy az előző uralkodók három részre osztották a birodalmat, a sárkányok is változásnak indultak. A vezetőik jelleme és stílusa rányomta a bélyegét az alattvalóik viselkedésére, életmódjára.

A déli sárkányok Aeron uralma alatt békésebbé váltak, nyugodtabbá. Caspian élre kerülésével ez folytatódott, mostanra a déli sárkányok lettek a sárkányvilág különcei: békeszeretők, lassú életmódot folytatnak, rengeteg ünnepséget, fesztivált tartanak, boldog, egyszerű nép akik nem vesznek részt a politikai csatározásokban. Nagyon természetszeretők, minden élet szent a számukra, sokat foglalkoznak a növényekkel, állatokkal, az erdővel, többségük ezekhez a területekhez ért igazán. Tüzüket szinte sohasem használják annak pusztító mivolta miatt, nem harcolnak egymással és másokkal, nézeteltéréseiket békésen, vagy Caspian közbenjárásával intézik el. Idejük túlnyomó részét sárkányként töltik, azt tartják az igazi életmódnak, ennek ellenére elnézik ha valaki mégis inkább emberként élne.

A déliekhez hasonlóan nyugaton is bátorítják a sárkányokat az igazi alakjuk használatára, de itt elterjedtebb az emberalak használata. A nyugatiakon rajtahagyta a nyomát a hányattatott sorsuk, de helyzetük végre stabilizálódni látszik. A Myrisaen dinasztia hatalomátvétele után a hely arculata megváltozott, a vulkáni tevékenység beszabályzása után a hely újra sokkal élhetőbb lett. A nyugatiak kemény, szigorú nép, öntudatosak és büszkék arra, amik. Keményen dolgozó, igencsak zárt nép, emellett rendkívül fegyelmezettek is, ami kiváló katonákká teszi őket. Nagyon összetartóak, ugyanakkor nagyon védik a területet, így hajlamosak az idegenekkel szembeni agresszióra. Rendszeretőek, komolyak, és precízen követik Eris utasításait. Nem jellemző rájuk az alázatos, behódoló viselkedés, ugyanakkor sajátjaikkal szemben nagyon segítőkészek, sok figyelmet fordítanak a taníttatásra, a betegek és szegények ellátására és talprasegítésére. Ezt mind Atharea hercegnő emléke tartja bennük, és nagyon jó véleménnyel vannak azokról akik az ő mintája alapján viselkednek.

A keleti sárkányok igazából az évek alatt nem változtak. Megmaradtak ugyanolyannak, mint voltak: roppantul titokzatosaknak.
Cassie birodalmában élő sárkányokról még fontos tudni, hogy rendkívül alkalmazkodóak, bármilyen helyzetet képesek hideg fejjel kezelni. Nézeteltéréseiket ritkán viszik az uralkodó elé, általában maguk között, párbajjal, harccal rendezik el.
Politikailag teljesen elhatárolódtak a másik két területtől, sem béke, sem pedig szövetség nem jöhet szóba.
A város határában, a fal mellett élő sárkányokra jellemző a sárkány alak, az udvarban élők pedig gyakran emberalakban tartózkodnak.


Erősség:
A sárkányok valódi alakjukban csaknem legyőzhetetlenek. Izmosak, erősek, gyorsak, és ami a legfőbb szempont, képesek repülni. Érzékszerveik kitűnőek, ezt ember alakban is képesek kamatoztatni.
Pikkelyeik csaknem áthatolhatatlan védőréteget képeznek.
Képesek tüzet okádni. A tűz okádás képessége már egész fiatalon megjelenik.
Az uralkodók vére mérgező, jelenleg nem létezik rá természetes gyógymód.


Gyengeség:
A fiatal sárkányok nehezen találják meg emberi formájukat - amennyiben sárkányként születtek meg. Az emberi formában megszületett csemeték először 5-6 évesen veszik fel sárkány alakjukat. Repülni még nem képesek, csak jóval később, 10-11 éves koruktól. Az alakváltoztatás rendszerit időbe telik - egyéntől függően -, főleg sárkányból emberré változni. Visszafelé már nem, mert a sárkány alak, az igazi alakjuk! Az átváltozás minden esetben ruhavesztéssel jár!

A sárkányok érzékenyek a hegyi kristályra, mivel ennek a kőnek köztudottan energia elnyelő hatása van. Folyamatosan gyengülnek tőle.


Illat:
A sárkányok illatán messzemenően jól érződik, hogy valójában kik is ők.
Többrétegű az illatuk, melyen domináló illatjegy az égett szag - legyen az bármilyen anyag: fa, kő, növényzet, bármi - és a füst kesernyés illata.
Élőhelyi szempontok alapján lehet őket végképp megkülönböztetni.
A nyugaton élő sárkányok illatán a továbbiakban leginkább a vulkáni vidékre legjellemzőbb illatok, a hegyi levegő és a csak itt termő holdvirág édeskés, enyhe, légies aromája érezhető. A bányászokon és a kovácsokon jól érezhető a bányák és kohók jellegzetes illata, a többi polgáron nem fedezhetők fel az égett, füstös, szenes szagok.
Keleten sárkányok illata ezzel szemben inkább mérges, csípős, szúrós, egyértelműen jelzi, hogy a területükön nagyfokú a méregkoncentrátum.
A déli sárkányoknak van leginkább természetillatuk. Általában földes, növényes, fás, virágos keverékek, néha némi vizes, mohás aromákkal. Lévén hogy tüzüket szinte alig használják, a legtöbb déli sárkány illatán alig érezhető a tűz, az égett szag, legfeljebb némi aromákban gazdag, kellemes füst, füstölő.
Ezeken felül minden példány illata teljesen egyedi, nincs köztük két egyforma, munkakörtől, parfümöktől, életmódtól is változó.


Táplálkozás:
A sárkányok ragadozók. Kedvelt zsákmányállatuk a szarvas, a birka, a tehén és társaik. A legtöbb sárkány jobban szeret vadászni, mint emberként táplálkozni, így az ember lakta területeken nem ritka, hogy gyorsan fogy az állatállomány.
Emberi alakban az emberi táplálékot kedvelik. Vért, és egyéb testrészeket, testnedveket nem fogyasztanak.


Szaporodás:
Sárkánynak kizárólag születni lehet. Erre kétféle mód van.
Ember alakban, hagyományos a terhesség. Kilenc hónapig tart a terhesség, azonban a sárkányhölgy az első három hónap alatt rövidebb időre, és veszély esetén alakot válthat. A tizenkettedik hét után már nem tanácsos alakot váltani. Rendszerint egy gyermeket hord a szíve alatt, előfordulhat ritkán iker terhesség is.
Sárkányalakban tojással történik a szaporodás. Ekkor az anya fészket rak - engedve a valódi ösztöneinek - melyet három hónapig folyamatosan őriz. Tüzével melegíti a tojást, esetleg tojásokat. Három hónap elteltével pedig kikel az utód. Ez idő alatt az anya bármikor alakot válthat, hiszen ez nem veszélyezteti gyermekét, ugyanakkor nem tanácsos, hiszen a tojásnak egy állandó hőmérsékleten kell maradnia.


Hierarchia:

Keleti Birodalom:

Turinqui:
A Sárkányúrnő. Mint egyedüli tisztavérű sarj egyértelmű volt, hogy ezt a rangot Cassiopeia Noir örökli. Kelet minden sárkánya neki tartozik elszámolással. Nem olyan könyörtelen, mint az anyja, de ha kell szemrebbenés nélkül büntet. Uralkodónőként, Cassie igyekszik felérni anyjához és túl is mutatni rajta. Megszilárdította kelet védelmét, és fellendítette a gazdaságot.
Aranel:
A hercegnő, a régens, a királynő jobb keze. Mindig az uralkodóval van, ellátja tanáccsal, s hivatalos ügyekben helyettesítheti. Kinevezéséről csak is a Turinqui dönthet.
Varya:
A robbanás utáni időkben került bevezetésre, miután az egész vezetőséget újra szervezték. A Varya feladata nem más mint minden körülmény között megvédeni a Turinqui-t, így jogában áll bármikor sárkány alakot felvennie, hogy az uralkodónőt védje. Általában ketten vannak, huszonnégy órás váltásban vannak az uralkodónő mellett.
Ingolmo:
Az a három sárkány, akik a felügyelik a élelmet, a vizet és a keleti sárkányok jó létét. Hozzájuk fut be minden panasz, minden probléma, kérés, kérdés, óhaj, sóhaj.
Ohtacaro:
A keleti haderő vezére, és teljes mértékben ő felel értük. Egyedül csak a Turinqui-nak, és a Aranelnek engedelmeskedik. A Ohtacaro feladatai közé tartozik a határvédelem, háború esetén a birodalmat védő katonák előállítása és a városon belüli rendfenntartás. Vannak megbízottai, de kelet védelméért ő felel.

Déli Birodalom:

Sylvanus: Caspian maga viseli a Sylvanus titulust. Nem emeli magát a népe fölé, a Sídhe-el együtt hoz döntéseket, de azokat megvitatás után mindig a népe elé tárja. A Sylvanus egy az erdővel, ha a Sylvanus meghal, a déli erdő is vele pusztul.
Druid: Négy, erős növénymanipuláló és gyógyító képességekkel rendelkező sárkány rangja. Caspian mellett ők segítenek az erdő erősnek tartásában, a védelmi vonalak megerősítésében, ugyanakkor erős gyógyító erejük és kitűnő gyógynövényismeretük miatt sokszor a kontinensről is jönnek hozzájuk ismeretlen kórok kikúrálásáért.
Vident: 2-2 párban dolgozó őrszem akik Raugar Torkát őrzik. Váltják egymást napszakonként, fesztivál idején léphetnek csak el posztjukról, ekkor a Torkot elzárják egy hatalmas sziklával. Amíg nem állnak őrt, addig pihenhetnek, és élhetik az életüket. Nincsenek nemhez kötve, de fontos hogy megfelelő fizikai és mentális jegyekkel rendelkezzenek. Caspian és a Sídhe választja a Videnteket, és a leszerelt Videntek adják át tudásukat az új generációnak. Egy Vident szolgálati ideje 10 év.
Sídhe: Egyszerre jelenti a tanácstagokat és magát a tanácsot is. Tíz fő akiket Caspian döntéshozatalok előtt személyesen válogat össze, csak a döntés idejére viselik a rangot, nem jár kiváltságokkal. Egymást követő két alkalommal csak nyomós esetben lehet valaki újra Sídhe.
Sucullus: Egyike a két ősöreg sárkánynak. A Sucullus a mezőgazdaságot, a gazdaságot, a pénzügyeket és a kereskedelmet felügyeli, hetente, havonta és évente számot vet a bevételről, a kiadásokról, a nyereségről, veszteségről, a termés mértékéről és minőségéről, a károkról - egyszóval mindenről ami fontos. Neki köszönhető hogy a barlangok mélyén is több farm létesült, felügyeli a barlangmélyi földgazdálkodások sorsát. Nem parancsol és utasít, nem áll senki felett, a megfigyelései és jegyzetei alapján javaslatot tesz a módosításokra amit a Sylvanus és a Sídhe közösen megszavaznak, majd a nép elé tárnak.
Oracle: A másik Ősöreg. Az ő felelőssége az a többezer évnyi tudás, amit a saját barlangjában őriz. Könyvek, tekercsek, iratok, jegyzetek, kódexek, enciklopédiák, bibliák, próféciák... És nem csak a sárkányok területéről. A kontinensről kereskedők által hozott ereklyék is ide kerülnek, ahogy az írások is. Tudása nem mérhető átlagos léptékekkel, a legtöbbek számára fel sem fogható. Képessége lehetővé teszi a jövőlátásra, de csak akkor használhatja képességét ha ezzel tanácsot ad. Ha a Sylvanus nehéz döntés előtt áll, az Oracle megmutathatja neki a lehetséges jövőket, de a Sylvanusnak kell eldöntenie és rájönnie, melyik kimenetelhez milyen út vezet.

Nyugati Birodalom:

Legfőbb Császárnő: A birodalomban egyedüliként uralkodó, és a birodalom hadvezére, bármilyen katonai intézkedést kívánó eseménynél első kézből utasít, és végszükség esetén a harcban is részt vesz. Császárnőnek keménykezű, könyörtelen, betartatja a törvényeket, de nem kegyetlenkedik feleslegesen egy alattvalójával sem. Épp ellenkezőleg, uralma alatt a birodalom helyzete megszilárdult, a gazdaság és a pénzügyi helyzet fellendült, katonai szempontból pedig nyugat elsőrendű lett. A nép szereti és tiszteli mint uralkodót, igazságosnak tartják az ítéleteit.
Tanácsosok: 5-6 Eris által felemelt családfő. Fontos a nagy befolyású háttér, de végső soron Eris döntése számít, nem a család gazdagsága vagy befolyásossága, a születési alanyon történő kivételezést a trónra kerüléssel eltörölte. Mellettük van még két fő tehetős kereskedő, akik a gazdasági tanácsos szerepét látják el, eltérő szakterületekkel rendelkeznek, hogy ne történjen érdekütközés, vagy pont hogy érdek-egybeesés, elkerülendő a szövetkezéseket. Minden tanácsos egyenrangú.
Parancsnok: Három fő kijelölt parancsnok van, egy foglalkozik a városi katonasággal, egy a "külföldön" állomásozó szakaszokkal, egy pedig a Birodalom területén belül levő hadtesttel.

Egyéb érdekességek:

A déli sárkányok nagyon vidám nép, havonta akár több fesztivált is rendeznek, melyen mindegyikük részt vesz, ezeken a napokon a Videntek is fel vannak mentve szolgálataik alól. Semmilyen eseményt nem tekintenek bús ünnepnek, Aeron és Andras halálát is hatalmas ünnepségekkel tisztelik meg minden évfordulón. Az erdőben vannak jól elrejtett tisztások melyeket feldíszítenek. A déli sárkányok nagyon szeretik a természet értékeit felhasználni a dekorációkhoz, gyakran magukat is különféle természetes festékekkel, ékszerekkel, tollakkal díszítik. Caspian ereje révén a déli sárkányok képesek egymással telepatikusan kommunikálni. Másokhoz is szólhatnak így, de azoknak muszáj hangosan válaszolniuk, ez a lehetőség csak a Caspian által megjelöltekre vonatkozik. Az erdőben több erőösvény is van amiket Caspian hozott létre, a déli sárkányok ezek alapján tudnak ilyen jól tájékozódni az erdőben. Caspian jelölése egy apró követ jelent a homlokon, ami csak sárkányalakban látható, emberként a pupilla körül hoz létre egy vékony zöld sávot. A kő Caspian érintése után jelenik meg, és csak ő távolíthatja el. Ha a telepatikus képességet használják, a kő színe fehérre vált. Ha a közelben több sárkány is használja, össze tudnak kapcsolódni és mindegyikük beszélhet és hallhatja a másikat.

Nyugaton eddig a taníttatásra nem volt sok figyelem fordítva, kevés tanult sárkány élt ott, a két bölcs volt szinte az egyetlen kompetens tudós, a legtöbb nyugati bányászattal vagy fémiparral foglalkozott, ezért Eris kapcsolatokat létesített Déllel, iskolákat nyitott ahol végre fellendítette a nyugatiak oktatását, mostanra még az egyszerű bányásznépek is képesek írni-olvasni. A két legjellemzőbb terület is mára nehéziparrá vált, sok helyen csigákkal, fogaskerékrendszerekkel kiépített emelőket használnak, kihasználják a terület gazdag tűz-, és gőzerejét, megjelentek az első gépesített folyamatok. A Déllel való egyezmény után hálából ajándékként kirendelt Délre egy csapat katonát, annak védelme érdekében, és megerősítendő az összefogásukat. Ezek a katonák végső soron még mindig Nyugatnak felelnek, így ha Eris visszahívja őket, elhagyják Délt, de az elsődleges céljuk az ottani állomásozásnak hogy elejét vegyék bármilyen rajtaütésnek, és támadás esetén első kézből értesíthessék Nyugatot hogy az felkészülhessen. Politikai és gazdasági kapcsolat is jött létre mostanra a két birodalom között, nyersanyagokat cserélnek egymással, Dél lehetővé teszi hogy Nyugat a kontinensre is kereskedhessen, és importálhasson a kontinensről, illetve a nyugati sárkányok szabadon vadászhatnak a déli erdőben ha előre jelzik szándékukat, és betartják a Délen érvényben levő semlegességi törvényeket.

A keletiek a fal mögött elzárkózva élnek. A régi bölcsek befolyása ellenére Cassiopeia, a keleti sárkányok életét felvirágoztatta. A falat kibővítette, az ottani terméketlen földből kivonta a beleszivárgott mérget, hogy újra használható legyen. Rukk-Netz városa igen gazdag - elszigeteltsége ellenére is. A sárkányok 16 éves korukig járnak iskolába, utána egy-egy számukra kedvelt szakirányba képesíthetik magukat tovább. Fejlett az oktatás, hiszen nem szívesen kérnek segítségek másoktól.
Keleten, a három jelentős ünnepet tartanak számon, melyen kötelező minden sárkánynak részt vennie.
Az első, az Ősökre való emlékezés, melyet minden év december utolsó két hetében tartanak. Ekkor feldíszítik az egész várost, minél káprázatosabb legyen a hely, így mutatva, hogy a város, még mindig régi fényében tündököl.
A második ünnepen megemlékezést tartanak a robbanáskor elhunytak számára. Ez minden évben a robbanás évfordulóján tartják. Ekkor senki nem dolgozik.
A harmadik pedig a tavaszi időszakra tehető. Ez tulajdonképpen nem ünnepség, de ugyanakkor még is felszabadultabbak a sárkányok. Ez az időszak az, mikor néhány kiváltságok külsős belépést nyerhet keletre, Rukk-Netz városába. Ez az időszak csupán két hetes.
avatar
Admin
Admin
Felhasználó profiljának megtekintése
Hozzászólások száma : 227
IC reag : 73
Csatlakozás dátuma : 2017. Apr. 08.
Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Fajleírások Pént. Okt. 20, 2017 2:42 am
Laochrák


Kialakulás:
A laochrák közt szájról-szájra járt eredetük története. Úgy tartják, hogy egy renegát maioresznek köszönhető, aki pokolbéli démonokkal szövetkezett, hogy erősebb legyen, mint társai. Neki a kísérleti eredményei voltak az első laochrák, az éjszaka orgyilkosai. Halálakor csupán egy Fekete Kristályt hagyott hátra, mely arra hivatott, hogy kiválassza a laochra nép következő vezérét.
Majd' kétezer évvel ezelőtt meg is történt: a kristály kiválasztotta Angelo Quadrellit.
Kétezer éves uralkodásának a nagy robbanás vetett végett.
Ő eltűnt, a kristály pedig millió darabkái szétszóródtak a világban. Csupán egy nagyobb darab - két centi átmérőjű - maradt meg. Ez, pedig elég volt egy belharcoz, melynek végül az előző uralkodó egy gyermeke vetett véget: elfogadta őt is a Kristály, ahogy az apját.


Megjelenés:
A legtöbb laochrának teljesen emberi a kinézete. Azonban néha felfedezhető, hogy kezük sötétebb színű, lilás-feketés foltok tarkítják őket – ez a sok méreggel való érintkezés következménye. Így, hogy elfedjék ezeket a jeleket, kesztyűt hordanak.
Ruházatuk változatos, azonban egy dolog mindig stimmel: állig felfegyverkezve hagyják el az otthonukat.


Viselkedés:
A laochrák kellőképp veszélyesek, halálosak. Nem ismerik a kegyelmet és a könyörületességet, ellenben messzemenően becsületesek. Náluk az adott szó törvény, megszegése esetén számítani lehet a véres, kegyetlen megtorlásra. Gyakran érzelemmentesnek tűnhetnek a laikusok számára érdektelenek, nemtördőmnek hathatnak. Ez nincs így, csak kiválóan el tudják rejteni az érzelmeiket. Csak fajtársaikkal viselkednek felszabadultan.


Erősség:
A laochrák egyöntetűen kiválóan bánik a legtöbb fegyverrel. Kedvelt eszközeik a különböző szúró- és vágófegyverek. Hatékonyan bánnak még a mérgekkel, fegyvereik gyakran méreggel vannak átitatva. Rendkívül gyorsak, harci tudásuk is kiváló.
Fajuk sajátos kiváltsága a sötétbe való beleolvadás. Ez a képesség megkönnyíti számukra az észrevehetetlenséget, a közlekedést, és tulajdonképpen bármit.


Gyengeség:
Legfőbb gyengeségük, hogy sok faj vérének kereszteződéséből alakultak ki. Ez mára abban mutatkozik meg, hogy érzékenyek a legtöbb nemesfémre; meglepő módon az ezüst nem tartozik közéjük.
Napfénynél gyengébbek - elsősorban éjszakai lények, faji képességüket sem tudják használni. Ennek ellenére nem ajánlatos lebecsülni egy laochrát.


Illat:
A laochrák illatából egyértelműen látszik, hogy sivatagi lények. Szagukban a forró sivatagi homok és a kaktusz könnyed, szinte már nem is érezhető illata dominál.


Táplálkozás:
Általában emberi étkeket fogyasztanak. Nagy ritkán előfordul, hogy egy-egy laochra az étvágyát ki tudja elégíteni valamilyen érzéssel: a leggyakoribb a félelem, rettegés és a fájdalom.


Szaporodás:
A kristály töredékké válása után csak születés után lehet valaki laochra. A terhesség hosszú, 12 hónapig tart. Egy utód szokott születni, nagy ritkán fordul elő ikerterhesség. A magzat rendkívül sérülékennyé teszi az anyát, így az a várandósság idején a laochrák területén marad. Még a határhoz sem mehet közel.


Hierarchia:

Dominus Noctis:
Az éjszaka ura. A laochrák vezére. Mindig a kristály választja ki. Hatalmát még a töredék kristály is kellőképp felerősíti, hogy se fajtán belül, se kívül ne akarja az éjszaka orgyilkosait fenyegetni.
Mudir:
Avagy a Kamarás. Ő a Dominus Noctis jobbkeze. Ő intézi a papírmunkákat, ő vezeti a ceremóniákat, ő veszi át az üzeneteket. Mondhatni, hogy mindenes. Alkalomadtán ételkóstoló szerepében tetszeleg.
Ha a Dominus Noctis nem elérhető, akkor a Mudir gyakorolja az uralkodói jogokat, nyilván korlátozva.
Halála esetén a Dominus Noctis választja ki az utódját.
Shifra:
A Dominus Noctis után következnek a Shifrák, avagy a kaszások. Ők azok a kivételes laochrák, akik a robbanás időpontjában a Dominus Noctis mellett tartózkodtak. A darabjaira tört királyból, azonban a robbanáskor egy-egy szilánk beléjük fúródott, így ezeket a lachrokárkat egy egészen más szintre emelte. A Shifrák bár erősek, különleges képességeik inkább semlegesek, vagy erősító/gyógyító hatásúak.
Lényük alapvető részévé vált a sötétség, erejük forrása abban rejlik. A kristállyal való egyesülés nem maradt külső nyom nélkül sem. Testükön szép mívű kristály kicsapódások látszódnak. Büszkén viselik, hogy ezzel is kifejezzék felsőbbrendűségüket. Vérük éjsötét színe átüt még a bőrükön is. Összesen heten vannak.
Feladataik változó, közvetlenül a Dominus Noctistól kapják az utasításokat. Ez lehet sima bérgyilkosság, vagy akár a rendetlenkedő laochrák megzabolázása, esetenként levadászása.
Csak admini engedéllyel megalkothatóak!
Eayan:
Ők azok a laochrák, akik lehetőségükhöz mérten nem keverednek harcba. Ők azok, akik felderítenek, információkat gyűjtenek. Gyorsak, észrevehetetlenek és hatékonyságuknak nincs párja. Különleges képzés szükséges ahhoz, hogy valaki Eayan legyen, így számuk soha nem több mint öt.
Zahar:
A laochrák méregkeverésre szakosodott csoportja. Hosszú évtizedek, évszázadok alatt fejlesztik ki a különböző mérgeket, melyet az arra érdemesekkel osztják meg. Soha nem hagyják el a várost, se a számukra elkülönített Vörös Piramist. Számuk változó, általában hárman vannak.
avatar
Admin
Admin
Felhasználó profiljának megtekintése
Hozzászólások száma : 227
IC reag : 73
Csatlakozás dátuma : 2017. Apr. 08.
Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Fajleírások Vas. Dec. 10, 2017 11:49 am
Hárpiák


Kialakulás:
A hárpiák kialakulását illetően nincsenek pontos információink. A Keleti Ismeretlen területekről érkeztek mintegy kétszáz évvel ezelőtt. A feljegyzések szerint megoszlanak az elméletek a származásukról. Vannak, akik azt állítják, hogy a Robbanás után jöttek létre, mások azt tartják, hogy olyan ősiek, mint a régi világ istenei, egyesek pedig egyenesen még a létezésükben is kételkednek. Az azonban bizonyos, hogy a találgatások ellenére a hárpiák léteznek és köztünk járnak. A raj betelepedése óta eltelt kétszáz év ugyan, de mivel azóta nem mutatkoztak, így a legtöbben kételkednek a létezésükben, bolondnak tartják azokat, akik állítják hogy találkoztak velük.
A hárpiák fészke a kontinens nyugati részén egy magashegység tetején található.


Megjelenés:
A hárpiák emberi alakjukban is idegennek tűnek, mozgásuk madárszerű, szemeik többnyire őrzik eredeti színüket, hajukban gyakran tollpihék, tollak találhatók, alkarjukon pihék, akár tolltüskék is maradhatnak, lábukon pedig, ha nem is egybefüggően, de pikkelyek taláhatók. A félvérek sokkal könnyebben vesznek fel emberi alakot, könnyebb a beolvadásuk, a tisztavérűek emberalakja sokszor nem teljes, van, aki nem tud magának emberi kezet növeszteni, legtöbbjük pedig nagyon ügyetlenül bánik vele, a kéztollúak előnnyel indulnak, ők viszont ritkán hagyják el a fészket.
A hárpiáknak a valódi alakjuk a madár-ember kinézet, a testük és fejük egy emberé, kezeik helyett szárnyaik vannak, lábuk pedig ragadozómadaraké. Legtöbbjüknek a hátán tollazat húzódik, és madárfarkuk van hogy könnyítsék a repülést. Fontos megjegyezni, hogy minden hárpia tollazata, mintázata egyénenként változó lehet!
A tisztavérűek tollazata sokkal teltebb színű, több rajtuk a díszítőtoll, mind a farkukon mind a fejükön, nagyobbak. Színjátszó tollak csak a hímeknél fordulnak elő vagy a fekete mintákkal rendelkező tisztavérűeken. Fiókaként tollpihék vannak a fejükön a haj között, és ahogy öregszenek, a tollak egyre nagyobb mértékben borítják be a fejet, sok nősténynek nem valódi hajkoronája van, hanem nagyon vékony, hosszú, érintésre selymes pihetollakból áll.
A félvér hárpiáknak ezzel szemben a tollazatuk színe tompább, nem olyan élénk, nem lehetnek színjátszó tollaik sem. Kevesebb a dísztolluk. Hajuk sosem válhat teljesen tollassá, némelyiküknek egyáltalán nincsenek tollak a hajában, ezért gyakran díszítik fel magukat más elhullatott tollaival. Egyébként nem nagyon van eltérés a két típus között kinézetben.

Viselkedés:
Alapvetően a hárpiák, bár intelligensek, ösztönlények- a családok törvényei alapján élnek és ösztöneiknek megfelelően cselekednek, nem éreznek sajnálatot, szerelmet, csak kötődni tudnak másokhoz. Párzásuk csak a fajfenntartást szolgálja, ellenben maguk között gyakran alkotnak nevelőpárokat akik közösen nevelik a fiókákat. Nem ritkán a család több tagja is részt vesz a gondozásban. A hárpiák között élni könyörtelen dolog, a család nem eteti a gyengéket, sőt, azok általában ha súlyos a sérülésük, inkább levetik magukat a szirtről és a mélybe zuhannak.
Mindkét típus nagyon madárszerűen viselkedik emberként is, de nem meglepő, elvégre nem töltenek sok időt emberként, ez csak álca. Néhányan beszélik a közös nyelvet, de gyakran törve, nehezen érthetően. Alapvetően rikoltással, pittyegéssel, csipogással, sípolással, búgással, turbékolással kommunikálnak maguk között.


Erősség:
Mind a tisztavérűek, mind a félvérek rikoltása erős, a bódítástól a dobhártyaszaggatásig terjedhet a skálán, kellően közelről még eszméletvesztést is okozhat. Ezen kívül rendkívül gyorsan repülnek, mondhatni repülve ők a leggyorsabb lények a világunkban, ezenkívül kiváló vadászok.


Gyengeség:
Nincs külön fém vagy bármilyen anyagérzékenységük, gyenge pontjuk a szárnyuk, a szárnytő és a lágyék, illetve a farok. Egy szárnyaszegett hárpiát egyúttal nevezhetünk halálraítéltnek is.


Illat:
Jelenleg a hárpiák illata nem meghatározott.


Táplálkozás:
A hárpiák alapvetően ragadozók, fogazatuk is ennek megfelelő, teljes mértékig ragadozófogaik vannak, állkapcsukat nagyra tudják nyitni, ezáltal súlyos sérüléseket tudnak harapásukkal is ejteni. Nem rágnak, a húscafatokat egészben nyelik le.
Gyógyulásuk friss hússal gyorsítható, enniük kell hogy sérüléseik gyorsabban gyógyuljanak, minél frissebb a test, annál jobb, a legjobb ha még mindig van benne némi élet. Az emberhús gyorsítja legnagyobb mértékben, utána a nagy ragadozóké, medvéké, nagymacskáké, majd a nagyvadaké mint a szarvas, vadló…


Szaporodás:
Értelemszerűen tojással. Két hónap után kelnek ki a kis hárpiák, azonban ekkor még eléggé fejletlenek. Még két hónapot a fészekben töltenek, míg kellőképp megerősödnek és kitollasodnak eléggé, hogy próbálgassák a szárnyaikat.
Emberi alakban képtelenek szaporodni!


Hierarchia:

Családanya:
Minden család élén áll a Családanya. Jelenleg három család él a Meredély barlangjaiban. A családanya rendszerint a legidősebb tojó a fészekben, aki valamilyen módon rokoni kapcsolatban áll a családtagjaival. Korát hűen tükrözi a tollkorona ami a fején található, nagy méretei (egy Családanya hárpia alakban akár két méternél is magasabb lehet, ennek arányában változó szárnyfesztávolsággal), ugyanakkor a Családanyák nem feltétlenül neveltek már fel tisztavérű hímet, vagy rendelkeznek képességgel.
Szélszövő:
Alapvetően a hárpiák között kevesen rendelkeznek képességgel, ők is tisztavérűek. Képességük a levegőhöz, szélhez kötődik, és nagyon fontosak a család életében, ők szolgáltatják a jó szelet, áramlatokat a többiek szárnya alá vonulás alatt.
Fúria:
A fúriák a legjobb, legtapasztaltabb vadászok a családokban, az ő fő feladatuk a napi élelem levadászása, begyűjtése, és mindenfajta betolakodó megállítása. Ők az elsődleges védelmi vonal, ha a fúriák csődöt mondanak az egész család felbolydul, és együttes erővel rontanak neki a gyilkosoknak. A fúriák emelik maguk közé az arra méltónak érzett, elegendő ügyességgel és kitartással rendelkező hárpiákat. A fúriák rendszerint izmosabbak, de nem mindig nagyobb testűek a többieknél, agresszívek, és külön barlangokban alszanak, a bejáratokhoz közel. Sosem egyszerre, legalább hárman mindig figyelnek.
Kéztollúak:
Ők az ujjakkal vagy kézfejjel született félvér hárpiák, akik  készítik a páncélokat, ékszereket a raj számára. Mivel nem tudnak vadászatokon részt venni, gyenge repülők és nem jó manőverezők, nem számítanak teljesértékű hárpiának, nem szaporodhatnak, egyedüli funkciójuk a raj segítése, ezáltal sokszor használják őket bokszzsákként ha a munkájuk nem olyan amilyennek a fölöttük állók szerették volna.


A fiat nemző tojók a család maradéka fölött helyezkednek el, utánuk a csapat többi tagja, majd a Kéztollúak, végül a hímek.
Hibrid hárpia nincs, csak hím hárpia nemzhetne rendes hibridet de erre nincs esély mert a hímeket egy egész csapatnyi agresszív nőstény őrzi. A nőstények hárpiát nemzenek emberektől, viszont nem fogannak meg, vagy holt tojásokat raknak a többi fajtól. A sárkányok előszeretettel vadásznak rájuk, jó edzés számukra a gyors, fürge röptű hárpiák levegőben való vadászata, és még az ízük is finom.

Fontos még kiemelni, hogy a hárpiák közösségében nagyon ritkák a hímek, nagyjából minden harminc nőstényre jut egy hím. Azok a tojók akik keltettek már telivér fiú utódot, nagy tiszteletnek örvendenek. A félvér hímek nemzőképtelenek, gyengék, ha nem halnak meg maguktól akkor a csoport teszi meg, mert nem adnak a csoport életéhez, csak eleszik az élelmet a többiek elől. A telivér hímek tollazata színpompás, hivalkodó, rengeteg díszítőtollal, színjátszó mintázatokkal. Nem túl ügyes repülők, bár képesek hosszabb távok megtételére, nem mozgékonyak. Többnyire szárnyaikat csak a násztáncoknál és a gesztusoknál használják.
avatar
Admin
Admin
Felhasználó profiljának megtekintése
Hozzászólások száma : 227
IC reag : 73
Csatlakozás dátuma : 2017. Apr. 08.
Vissza az elejére Go down
TémanyitásTárgy: Re: Fajleírások
Sponsored content
Vissza az elejére Go down
Fajleírások
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Ismerd meg a világot :: Enciklopédia-
Ugrás: